Szenvedély

Kiemelt kategóriák

» Szerelmes SMS

» Születésnap

» Élet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Szenvedély

RENDEZÉS:

« Első oldal

Utolsó oldal »

Van valamitek, ami igazán különleges. Túl a stresszen, a dühön, a meg nem értettségen, a fájdalmon, a múlt árnyain, a jövő félelmein, túl a szorongáson és a rettegésen, mindenen túl, ami miatt szorítást érzel a gyomrodban ott van a Ti világotok. Az a világ, ahol haza várnak, ahol az ölelés ezredjére sem ugyanolyan, és mindig jól esik. Ahol a csók nem rutinos, hanem édesen megnyugtató, és amiben nem csak a szenvedély van benne, hanem a csak feléd irányuló szeretet. Ahol a szeretkezés nem felszínes, időszerű kielégülés, hanem maga a törődő, kölcsönös kényeztetés. Ahol nincsenek álarcok, és nincs képmutatás, ahol nincs közöny. Jól vigyázz erre a világra, és ne vidd bele a világ szennyét, és bánatát. Őrizd ezt a világot, mint legféltettebb kincsedet, építgesd benne a házat, mely a közös otthonotok, és ne feledd, minden nap kell hozzátenned egy téglát, hogy épülhessen, és minden nap kell törődnöd vele, szépítgetned kell. Sose vedd természetesnek, hogy van. Az ember túl keveset kap különleges dolgokból.

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Találomra leszálltam valahol a villamosról, és megint csak találomra felültem egy másik vonalon közlekedő kocsira; a végtelen ostravai kültelkek, ahol csodálatos összevisszaságban egymást éri gyár és természet, mező és szemétdomb, erdőcske és meddőhányó, bérház és falusi porta, különös módon vonzottak és izgattak; újra leszálltam a villamosról, és gyalogszerrel hosszú sétára indultam: szinte szenvedélyesen figyeltem ezt a furcsa tájat, és igyekeztem megérteni lelkét; igyekeztem szavakkal is meghatározni azt, ami egységbe és rendbe fogja ezt az annyira különböző elemekből összetett vidéket; elmentem egy borostyánnal benőtt, idillikus falusi házacska mellett, és az a gondolatom támadt, hogy éppen ezért tartozik ide, mert egyáltalán nem illik a málladozó bérházakhoz amelyek a közelében állnak, sem a hátteret alkotó aknatornyok, kémények és kohók körvonalaihoz; elmentem alacsony szükségbarakkok mellett, amelyek valamiféle telepet képeztek e telepen belül, s egy kicsit távolabb megláttam egy villát, amely piszkos és szürke volt ugyan, de kert és vasrács vette körül; a kert sarkában nagy szomorúfűz nőtt, amely mintha tévedésből került volna erre a vidékre - és mégis, így gondoltam, talán éppen ezért tartozik ide. Izgattak az ellentmondásnak ezek az apró jelei, nemcsak azért, mert bennük láttam a táj közös együtthatóját, hanem elsősorban azért, mert saját sorsom képét fedeztem fel bennük, saját száműzöttségem képét ebben a városban; no és persze: mihelyt beleillesztettem saját sorsomat az egész város objektív keretébe, bizonyos fokig megbékéltem; megértettem, hogy nem tartozom ide, mint ahogy nem tartozott ide a szomorúfűz és a borostyánnal benőtt házacska, mint ahogy nem tartoznak ide a semmibe, az ürességbe vezető rövid utcák, amelyeknek házai mintha mind máshonnan jöttek volna ide, nem tartozom ide, mint ahogy nem tartoztak ehhez a hajdan derűsen falusi tájhoz az alacsony szükségbarakkokból álló csúf városrészek sem, és tudomásul vettem, hogy éppen azért, mert semmiképpen sem tartozom ide, itt kell lennem az ellentmondásoknak ebben a rémes városában, amelynek könyörtelen ölelésében minden összeforrt, ami idegen egymás számára.

Emberek közt mosolyogsz
De magadban könyörögsz
Hiába is tagadod
A könnyeket hullatod
Tudod, hogy szereted
De vallani nem mered
Szétszed a szenvedély
Akarod a szenvedést

Mindig fair vagy.
Teljes erővel küzdesz az utolsó pillanatig.
Megőrzöd hidegvéredet és nyugalmadat, nem ragadtatod el magad szenvedélyeidtől.
Betartod a tréning- és sportszabályokat.
A bíró ítélkezéseit minden körülmények között megnyugvással veszed.
Inkább veszítesz, mint olyat tégy, amiben nem vagy biztos, hogy becsületes.
A győztesnek gratulálsz, képességeit elismered, igyekszel a jobbtól tanulni, ha legyőzettél. Harag, bosszú és keserűség nem marad szívedben, mert legyőződ a közös eszmének sikerrel áldozott.
Ha győzöl, szerény vagy és elismered a legyőzött képességeit is.
Mindenkor a test és lélek tökéletes harmóniája az ideálod, testben és lélekben egyaránt szép és erős akarsz lenni, s ehhez az ideálhoz örökké hű maradsz.
Ha nehézségekkel is kell megküzdened, akár nélkülözések árán is sportolsz, az életmód nagy luxusát kerülöd, hogy megismerd akaratodnak tested feletti uralmát.

Vad ölelésidben elepedve
Várom, hogy lecsukja pilláit a nap,
Az esti csendben megkeresve
Űzött vadként megtalálod vágyaimat.

Szívem rejtekébe zárva
Minden beteljesülést,
Várni, hogy eljöjjön az óra,
Átélni minden egyes percét.

Játszva kitárni
A szenvedély kapuját,
Megfeszülve várni
Az összes vad csodát,

Mely esténként felforralja
A csendben lüktető vért ereinkben,
Sorsunk összeforrasztva
Egymásnak ad minket a végtelenben.

A folytonos újrakezdés volt benne a legszebb. Mi ugyanis, mind a ketten, szenvedélyesen szerettünk újrakezdeni és ezt bizonyos időközönként meg is tettük. Mi egymásnak "életünk legnagyobb szerelme" voltunk, de soha nem akkor, amikor éppen együtt éltünk, mindig csak akkor, ha újra megpróbáltunk egymásra találni.

Butaság,

Szenvedély és érzelem,
csak ezekkel létezem!

Szenvedélyes csókoddal gyötörd ajkamat,
Vérem forr, gerjesztőn fokozza vágyamat.
Nyelved és ajkad ölelkezzen nyelvemmel,
Tested, szűk kelyhedet fürgén nyergelem.

Valami elkopott, valami hiányzik. Hiányzik az a valami, ami az elején volt. Bujaság, szerelem, vágy, szenvedély? Vajon melyik? Mindegyik, mert egyiket sem találom.

, Hiányzol,

Minden szerelmet, szenvedélyt lihegett,
A harmatcsepp a fenyők tűhegyén,
Egy vad, mámoros orgia megérintett,
A rét harmatos gyepszőnyegén.

Itt minden szeretkezett mindennel,
Az illatok, a hangok, a fények,
Egy örök mély beteljesüléssel,
Itt minden eggyé vált, a test és a lélek.

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló