Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Rossz légy, mert a jókkal mindig valahogy kicsesznek!
Talmud
ott álltunk egymástól pár lépésre..a tekintetem valahogy mindig felé tévedt..szemem sarkából nyomon követtem mozdulatait.
aztán ránéztem és rám mosolygott egy olyan 'mi a helyzet tudom h mit csináltam ' mosollyal..én meg mint ahogy mindig nem bírtam ellenállni és visszamosolyogtam rá egy 'semmi baj h tönkre tettél de mindennél jobban szeretlek' mosollyal...
Eljön egy pont az életünkben, amikor hivatalosan felnőtté válunk. Elég idősek leszünk, hogy szavazzunk, igyunk és más felnőttes dolgokban vegyünk részt. Hirtelen elvárják, hogy felelősségteljesek legyünk. Komolyak, felnőttek. Megnövünk, megöregszünk, de felnövünk-e valaha is? Valahogy felnövünk, családunk lesz, férjhez megyünk, elválunk, de többnyire ugyanazok a problémáink, mint tizenöt évesen. Mindegy, mennyit növünk vagy öregszünk, akkor is örökké botladozunk, örökké keresgélünk.
Nem kell vezekelned azért ami történt. Remélem valahogy megtalálod a módját annak, hogy megbocsáss magadnak, mert ha nem teszed felemészti az életed és azért szörnyen kár lenne.
...este, dolgozószobájának karosszékében ülve el is gondolkodott ezen. Hogy mi telt el és mi van még hátra. Hogy mi volt az értelme annak, ami eltelt s mi értelmét lehetne még adni annak, ami hátra van. S ahogy így a számadáson tűnődött, a számadáson, amit egyszer majd valahol be kell nyújtani: valami különös, nyugtalan érzés fogta el. Mintha mindannak, ami történt, nem lett volna célja és értelme. Mintha mindaz az idő, ami eltelt, fölöslegesen telt volna el. Valahogy úgy érezte magát hirtelen, mint a versenyfutó, aki az utolsó tíz percben döbben rá, hogy még semmit sem futott és ijesztő izgalom fogja el, hogy miképpen éri el a célt. De hol a cél?Mi a cél: Csak élni? Nap-nap után? Megélni ezt és amazt, múlttá változtatni a jelent, jelenné változtatni a jövőt és baktatni, baktatni a napok hátán, amíg egyszer csak elfogynak és ... és a semmi, vagy az Isten, vagy akármi, egy nagy fekete szivaccsal mindent letöröl, ami volt s ami történt?
Akkortájt olyan álmodozva jártam: nem is tudom, hogyan kerültem arra, csak a jó útról valahogy leszálltam.
Szorít a torkom, nehezen lélegzem
tudtam, hogy elfogsz menni, valahogy éreztem
más voltál képeken,
mikor csak mellettem szuszogtál és néztelek
ez a valóság mondd, vagy csak képzelet?
érted az óceánt is kettészelem
kettészelem...
minek bókolsz, hogyha elmész holnap
minek szólsz, hisz az amit mondasz,
azt nem érzed jónak
te is menj, hisz sok lány el menekül
de mért nem karolsz át, ha tudod, hogy félsz egyedül,
ha tudod min mész keresztül
Egy bálna valahogy úgy élheti meg, hogy fel kell jönnie a felszínre levegőért, mint amikor mi kimegyünk a WC-re vagy eszünk néhány falatot.
Talán, ha a gondolatokat lehetne hallani,
nem is kéne szerelmet vallani
másodpercenként,
és térdre rogyva esketni a hűséget,
meséket mondhatnál,
amikből megtudnám
ki vagy te,
aki mindig itt vagy,
de valahogy mégis folyton hiányzol,
mint a légszomj, fojtón hiányzol!
Ha arra gondolt, hogy itt volt, itt feküdt mellette, hallotta a szuszogását, és néha hozzáért a karjával. Ha a nyárra gondolt, amikor együtt mentek az ösvényen. Valami visszatért ilyenkor, valami furcsa borzongás. Nem tudta, hogy mi az. De tudta, hogy már nem úgy van minden, mint nyáron volt. Nem olyan szép és egyszerű. Zavaros és bizonytalan. De szebb. Valahogy mégis szebb. Nem tudta, miért, és nem tudta mi az.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló