Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
"A föld egyetlen teremtménye sem követeli ki úgy a szeretetet, mint a csuromvizes kutya."
Talmud
"Jöjj, gyermek, messzi tájra
Zúgó vizek otthonába
Tündér vezet, fogja kezed
Mert a Földön oly sok a jaj,
fel sem foghatja eszed..."
Borús húsvét reggelén,
Kölnit veszek kézbe én.
Gondolatom Nálad jár,
Rózsavízem Reád száll.
Locsolni jöttem nem titkolom,
Szép szokás ez így gondolom,
Múljon vizemtől a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom!
Ha a hatás múlik is esztendőre,
Ígérem én itt leszek jövőre.
S nem adok az illendőre,
Locsolok én nyakra főre!
Zöld erdőben jártam,
Sok furcsa dolgot láttam,
Voltak ott illatfelhőben lebegő leányok,
No meg nyulak által hozott piros tojások,
Sok legény kezében kölnivízzel szaladt,
S ki túl gyorsan anak nadrágjában csak törött tojás maradt.
Én nem vagyok sietős,
S furcsa bár a világ,
Előttem mégis itt van egy csodás virág.
Locsolással vetnék gátat az múlandóságnak,
Ha ezen tettem megfelelne ee szép leánynak.
Verset kéne mondani mostan,

Persze rögtön itt, s nyomban.

Lenne benne nyúl, tojás,

Kölnivíz meg egyebek,

Hogy a hallgatók boldogak legyenek.

De ha már ezt felsoroltam,

A szót tovább minek is nyújtasam?

Felteszem inkább a kérdést,

S lezárom ezzel a kérést:

Szabad-e locsolni?
Locsoláskor arról szól a fáma,
Hogy minden leány örüljön máma.
Az örömöt én is csak növelni jöttem.
Mint megannyian előttem, s mögöttem.
Az életről szólnak e napok,
De életvizet sajnak sehol sem kapok.
Vettem hát kristályvizet, s hoztam azt magammal,
Gondolom ezt itt nem fogadják haraggal.
Ennek tehát illata nincsen,
De tiszta szívvel adom, ez minden.
Versem végéről nem feledhetem a kérdést,
De ide az bizony nem érdemel helyet.
Így hát külön teszem fel:
Szabad-e locsolni?
„Türelmes, az légy, míg az iszap leülepszik és kitisztul a víz.”
„Ne törekedjünk hiába a víznek hegy ellen vitelére, s ne reméljük, hogy a teher felfelé essék; de eszközöljük inkább azt, hogy nemcsak tiszteletre, de még barátságra, sőt szeretetre méltóak is legyünk, hogy tapasztalásaink, szebb szokásaink s öntartásunk társaságunkat kívánatossá, mulatságossá és bájolóvá tegye.”
„Nem tudhatjuk pontosan, mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindig az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló