Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
(Búcsúvers)

Mikor olvasod e sorokat,
Nem találsz testemben lelket, csak romokat.
Nem kell rám többé főzni, mosni,
Érkezik mostan a halottaskocsi.
Az élet része, mi mostan a halál,
Gyászruhába öltözött a hollókamadár.
Leveti köntösét,leveti sírva,
Mikor e sorokat átfutod, én lent leszek a sírban.
Nem te tehetsz róla, nem is senki más,
Ez ügyekben egyedül csak én vagyok a hibás.
Írnék én végakaratot, de nincs nekem semmim,
Nincsen semmim, nem sírhatom ki magam senkin.
Az emlék múlik, s vele a fájdalom,
Búcsúkönnyek azok, mindet utálom.
Mint holló gyászba borul-e halálos nap végén,
Úgy nyugszom majd én is, szürke sírom mélyén.
Veled leszek mindig, lélekben nem hagylak el sosem,
Sírkövemen mindig, legyen majd egy totem.
Még talán fel sem fogod mi történik velem,
Egy utolsó percre fogd meg az én kezem.
Megfogtad kezem, egy percre itt is ragadt,
Lásd az élet kicsiny, rövid, csak egy pillanat.
Érzékeny lelkem volt, kevés az élethez,
Nem érdekel többé mások mit gondolnak,
mit éreznek.
Végre megpihenhetek egy időre,
Ne légy miattam kidőlve.
Itt nyugszom,itt kelek fel,
Itt alszom, ha jön a reggel.
Én már többé nem kelek fel,
Elsőként tőled búcsúzom el.
Talmud
Nem akarom papírra vetni
a gondot amit el kell feledni.
Akarom hogy bántson
éjszakákat velem virraszon.
Nincsen szó ajkomon
el kell ásni és nem kell kimondanom.
Van egy szó, mit úgy hívnak remény!
Ha vigyázol rá, ő mindig benned él.
Ha szívedbe zárod, ki fontos neked,
Bármerre jársz, ő is ott lesz veled!
Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem.
Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.
Kimondanám, de nem merem,
Helyette halkan nézlek és merengek, szemeid szépségében elveszek.
Reménykedem, hogy eljön az idő és jobb lehet.
Elvarázsoltál! Bűvkörödben élek!
Csak egyet kérek Tőled, engedd majd meg nekem, hogy mikor nem vagy velem is, had szeresselek Téged!
Talán mindenki életében van egy olyan ember, akire titkon vágyik,
Akiről tudja, hogy soha nem lehet az övé!
De ha egyetlen pillanatot kapna lehetőségként, hogy megérinthesse,
Kész lenne akár az életét adni is érte.
Van olyan hogy most vagy soha.
Ezt értékelni akkor tudjuk, ha megtettük a lépést az irányába.
S ha voltam egyszer olyan bátor megtenni,
Életemben a legszebb órákként fogom mindig megélni!
És ha igazán szeretnénk, vele egy életet leélni!
Gondolat-hullámhosszon hagyom:
felemeld nyakig, letépd ruhám,
kibonts a bozót-bizonytalanból:
széles gondolat-hullámhosszon
magadhoz húzol, megragadlak,
belebódulsz céda pucérságomba,
izgága ölemet öledre lakatolom,
hívogató hajlataim varázstüzétől
cselszövő szerelemhamvasztáson
együtt emelkedem veled kéjben,
minden mozdulat hű választ kap:
szeretőknek szentelt bájvonás
arcomról arcodra átszálldogál,
a csenevész, nyápic portéka-vágy
érik lepedőn gondolat-napsugárnál

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között,
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal,
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget,
a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveled saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet,
nem mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz; Hogy valóban erős vagy. És valóban értékes.
Ég veled, elf-leányzó! Felragyogott a te csillagod. De ne szomorkodj, kedves! Ne sírj! Az Erdőmester is megmondta, még ott a Komor Erdőben, hogy nem kell gyászolnunk azokat, akik betöltötték küldetésüket. Én teljesítettem az enyémet.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló