Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem hittem volna, hogy így végződik.
Vég?
Nem. Az út nem itt ér véget.
A halál csupán egy másik ösvény melyre mind rá lépünk.
Amikor a világ szürkeeső függönye visszagördül,
S minden ezüstös tükörré válik, akkor meg látod.
Mit Gandalf? Mit látok?
Fehér partokat, azon túl egy távoli országot mely zöld és napsütötte.
Hát, ez nem is rossz!
Nem. Nem bizony.
Talmud
Elszáll a remény, egy szerelem véget ér,
Emléked messze fújja már a szél.
Egyedül állok, csak egy szavadra várok,
Minden éjjel érted kiáltok.

Csalódtál bennem, nincsen több esély,
Nélküled sötét hűvös minden éj.
Vérzik a szívem, a múltra gondolok,
Értsd meg nélküled félember vagyok.
Kis lépések előre, nagy ugrások hátra,
ez minden mit az életben várhatsz.
Halk szavak, kiáltó mondatok
miket folyton csak hallgatok.
Vakká tesz minket oly sok dolog,
csak egyszer tudnánk mik az okok.
Szabad gondolatok tettek nélkül
úgyis mind sérülünk végül.
Hirtelen jött döbbenet mi vár ránk,
ilyenkor érzed kicsit fáj már.
Kezed nyújtanád utána,
de úgyis hiába.
Talán elmúlnak az emlékek
és álmodból végre felébredsz.
Talán véget ér mi benned van
és valaki másnak is helyet adsz.
Mikor a gyermek gyermek volt
karját lóbálva ment,
Patak helyett hömpölygő nagy folyót
akart, s e tócsa helyett a tengert.
Mikor a gyermek gyermek volt
nem tudta, hogy ő gyermek.
Mindennek lelke volt még, s egy
volt minden lélek.
Mikor a gyermek gyermek volt
semmiről sem volt véleménye.
Nem volt megrögzött szokása.
Elszaladgált a helyéről, törökülésben
ült, forgója volt a feje búbján
és nem grimaszolt, ha fényképezték.

Mikor a gyermek gyermek volt,
ilyeneket kérdezett folyton: miért
vagyok én én és miért nem te?
Miért vagyok én itt és miért nem ott?
Hol kezdődik az idő, és hol ér véget a tér?
Hogy lehet az, hogy én, aki én vagyok,
mielőtt lettem, nem voltam, és
hogy egyszer én, aki én vagyok, nem
leszek már az, aki vagyok?
Csak a holtak látták a háború végét.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.
Emlékezz, mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem.
Mikor véget érnek az alibiévek,
és a súlyok nőnek a válladon,
te röpülnél, de örülsz annak,
ha valahogy megállsz a lábadon.
Társasjáték
Játék neve: Élet
Mindannyian ismerjük többé kevésbé szeretjük
Sokféleképpen játszhatjuk.
Lehet szellemi, fizikai, tudatos, tudattalan, érzéki vagy érzéketlen.
Mozoghatsz benne egy síkon, és űzheted több síkon.
Megnyerheted, de el is vesztheted
Akárhogy teszel, még tart mindig játszanod kell,
Ez egy társasjáték és ez egyedül nem megy.
Megpróbálhatod. Léphetsz más helyett, róhatod a köreidet egyedül.
Vagy beállsz a sorba, és te is egy leszel a sok közül.
Választhatsz, de akármit teszel a te választásod lesz
Játszhatod tisztán, csalva, vagy megcsalatva.
De ismerned kell a játékszabályokat.
Ez a játék egyszer mindenkinek véget ér.
A vég a cél, a cél a vég.
-Don Juan! Ez az ifjú hölgy, Dona Ana bizonyára különleges teremtés. Szeretnék többet hallani róla!
-Sosem találkozott még olyan nővel, aki szerelemre gyújtja? Míg minden érzéket betölti a lényével, belélegzi, érzi az ízét, látja szemében a születendő gyemekeit, és tudja, hogy a szíve végre otthonra lelt. Vele kezdődik az élete, és nélküle, véget kell, hogy érjen.
-Egy pillanatig se kétlem, hogy egy ilyen szerelem elvesztése nagy fájdalmat okozhat, de miért mond le a reményről? Miért dob el magától mindent?
Ne feledje barátom, hogy a szerelmének ereje, Don Juan szerelmének ereje örök, senki vissza nem utasíthatja.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló