Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Mikor gyermek voltam
Hittem a Mikulásban,
Hittem az Angyalokban,
És a Karácsonyfában.

Mikor felnőtt lettem,
A meséket elfelejtettem.
Csak olyanokat hittem,
Amiket el is érhettem.

Nem hittem a szerelemben,
A hűségben,
A boldog jövőmben,
A tiszta érzésekben.

De mióta téged megismertelek,
Olyan vagyok, akár egy gyerek.
Mindenben hiszek,
Még ha ki is nevetnek.

Hiszek a Mikulásban,
Ha visszahoz hajnalban.
Az Angyalokban is hiszek,
Hisz egy ilyet szeretek.

Hiszek a Karácsonyfában,
Ha veled nézem a szobámban.
Hiszek a szerelemben,
Ami itt van a szívemben.

Mióta megnyertél engem,
Hiszek a könnyekben.
Minden ölelésben,
És szívverésben.

Neked köszönhetem,
Hogy gyermekké lettem,
Hogy kezembe tollat vettem,
És megírtam neked e verset.
Talmud
Nem ellenségek vagyunk, hanem barátok. Nem szabad
ellenségeskednünk, lehetnek közöttünk feszültségek, de a szeretet
sohasem törhet meg. Az emlékezet titkos húrjai meg-megpendülnek
midőn jobbik természetünk lágyan megérinti őket.
Tárt ablak vagyok, mely csak lesi némán,
hogy vonul el kint fátylasan az élet.
A harc mégis vet egy sugárnyi fényt rám,
s mindig le fogja gyozni a sötétet.
„A barátság voltaképpen szükségtelen, akárcsak a filozófia vagy a művészet... Nem szükséges a túléléshez, de sokkal inkább értelmet ad a túlélésnek.”
„… ha valakiben fényesség lakozik, az az ember ragyogni fog. Így megismerjük egymást, amikor a sötétben együtt botorkálunk, anélkül, hogy a másik arcát kezünkkel végigtapogatnánk, vagy szívébe furakodnánk.” (Albert Schweitzer) „Barátok közt a hallgatás az igazi beszélgetés. Nem a szavak számítanak, hanem az, hogy nincs szükség rájuk.”
„Egy barát, azzal, hogy felhív, felugrik hozzád, vagy akár egy véletlen találkozás, esetleg egy apró meglepetés által bearanyozza hétköznapjaidat!”
Életünk boldogsága parányi töredékekből
áll össze – az apró, elfeledett csókokból és
mosolyokból, egy kedves pillantásból, avagy
egy szívből jövő jókívánságból!
"... vagyány kislány vagyok!! A cipőmet is magam kötöm meg!"
Nemtudod, mit rejt a sorsod,
Mosolyt hoz-e vagy könnyeket,
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
S őrizd meg a boldog perceket!
"Az életem egy film, aminek én vagyok a főszereplője. Azonban betétdal nélkül még a néma film sem teljes. A zene ad fényt, színt, sőt kedvet az életnek."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló