Tudni

Kiemelt kategóriák

» Szerelmes SMS

» Születésnap

» Élet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Tudni

RENDEZÉS:

« Első oldal

Utolsó oldal »

Mások hülyesége végett soha ne te érezd magad rosszul. És azok akik kérdés nélkül elítélnek ne is hallgass, mert az csak annyit ér, ők soha nem fogják tudni mit miért teszel, de nem is kell tudniuk add meg a lelki szegényeknek az ítélkezés jogát legalább ennyire örömük legyen a szerencsétleneknek.

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Tanulni jöttél a világra, hát ébredj fel!
Keresd az utad, mit célodul tűztél ki, s ha megtalálod
Azt is tudni fogod mi általa a feladatod.
Teljesítsd a legjobb tudásod szerint tisztességgel, szeretettel,
S meglátod, mikor hazatérsz, elégedettség tölt majd el.

Mindegy mi volt, mi van,
Te csak higgy magadban.
Ha jót cselekszel,
Idővel bölcs leszel.
Tudni fogod ki áll melléd,
Aki a bajban is megvéd.
Két kézzel fogja a kezed,
Simogatja a szíved, lelked.

Boldogság, Élet,

Sötétben az utcákat járom,
feledni haragom, s bánatom.
Csak lépek a zene ritmusában,
lassan elveszek az éjszakában.

Bolyongok, mintha mennék egy helyre,
de nem tudom mi van ott vagy, hogy merre,
ha egyszer megtalálom, azt tudni fogom,
mert csak akkor fog beteljesülni a sorsom.

A szó mely körűl ölel éjjel nappal s érkezik a virradattal ,veled van ő gondolatban a szíved mélyén akaratlan.
Ha megérkezett tudni fogod ,hogy szíved mélyén ő megfogott s ha megfogott nem enged el mindíg tart és körűlölel.
Ha meghallod azt a szót ,hogy szerelem eszedbe jut az érzelem,
mindkét szó oly gyönyörű .hogy elvarázsol a derű.
Csak nézem az arcod a távolból s érzem, a fájdalom áthatól.
Hogy nem látlak többé sohasem megszakad a szívem kedvesem.

, Fájdalom,

Sajnálom, hogy így kellett vége legyen...de én hiszek abban, hogy minden megvan írva és ez is megvolt. Talán ennek így kellett történnie. Még mindig iszonyatosan fáj, hogy nem láthatlak, nem keresel, nem kell elkerülnöm téged a
folyosón, nem lesz már olyan, hogy sétálunk egymás mellett az utcán. A legjobban talán az emlékek hiányoznak, a régi szép dolgaink...mert olyan érzést keltettél
bennem, amit senki nem tudott és érzem hogy sohasem foglak tudni elfelejteni. Az egyik énem azt mondja, hogy jó, hogy elmentél, és már nem vagy itt a városban sem, nem futhatok veled véletlenül össze az utca közepén, nem kell félnem, hogy
nem áll éppen tökéletesen a frizurám és így kell látnod...a másik felem pedig elmondhatatlanul szenved...azért, mert nem láthattalak többet a folyosón, nem várhatom a rezgést a telefonomból, hogy üzenetet írtál...nem fog az üzeneted várni
amikor hazaérek, miután együtt sétáltunk...nem lesznek hajnali átbeszélgetett estéink...mindezeknek sajnos csupán csak régi, szép. vissza nemtérő emlékek, amiket minden este és reggel újra és újra lejátszok a fejemben. Senkivel nem tudlak pótolni, pedig csomószor próbáltam már...mindenkiről te jutsz az eszembe, mindenkiben téged kereslek és utánad kutatom. A legrosszabb az egészben talán nem is az, hogy távol vagy, hanem az, hogy mást szeretsz és mással vagy boldog. Tudom, én soha nem tudtam volna neked kellő boldogságot adni, de te már a puszta jelenléteddel, ha csak láttalak elmenni az utcán, bearanyoztad az egész napom...csak egy rólad látott kép miatt boldog leszek és elmosolyodom...ha csak meglátom valahol a nevedet, vagy hallok rólad egyből elkezd dobogni a szívem, mint amikor csak meglátlak. Szomorú vagyok és egyben szerteszét van repedve a szívem, már több éve miattad...de mégsem tudok haragudni rád, pedig meg sem kaphattalak soha...igazából szeretném megköszönni, hogy megismerhettem, milyen is a szerelem, és érezhettem olyan érzéseket, amiket van aki sohasem érzett még.,.köszönöm a legszebb pillanataim, és köszönöm a sok szép emléket! És remélem, amikor majd valamikor az idő múltán eszedbe jutok, és neked is felderengenek majd az emlékeink, amik egy apró kis mosolyt fognak csalni az arcodra...és ha ez tényleg úgy van
megírva, hamarosan újból rám találsz, és adhatok némi boldogságot vagy csak egy tizedét annak amit te adtál nekem az évek alatt.

Csalódás, Fájdalom,

S te nem kívánod tudni sorsomat?
Azt már tudom: szerettél, megcsalódtál,
Szerettél újra, s akkor már te csaltál.
Ismét szerettél - hősödet meguntad;
S üres szíved most új lakóra vár.

Sajnálom ...
millió korbácsütés érje testem, mert vétkeztem ellened, s az a test,amelyet öleltél, fájdalom ölelje ezentúl.
A múltat eltörölni nem tudom, de a jövőt megváltoztathatom, s mely kín most gyötör, úgy változzon át boldogsággá.
Hazudtam ...
amit ha lehet most meggyónok s elmondom mit vétkeztem. Nem nagy bűn amit én elkövettem, csupán álarcot húztam, s azt mondtam, nem érzek irántad semmit.
Szeretlek ...
s ami volt csupán játék volt, egy dráma, amelyet ha túlélsz, tudni fogom, hogy több vagyok, mint amit reméltem.
Most itt állok némán, a könnyeimet törölgetem le arcomról, mert katlanná vált a lelkem.
Bánok, szeretek, a szívem nehéz, mert azt az embert bántottam, azzal az emberrel játszottam, akinek azt kellett volna adnom, aki igazából vagyok s szeretni tudok.

Feladlak téged, egy üresebb világért,
Feladom a boldogságot, a boldogtalanságért
Elbúcsúzom tőled, úgy hogy észre sem veszed
Nem fogod tudni miért, de hiányozni fogok neked.

A Magány az a barát aki kéretlenül hozzád szegődik, az egyetlen aki mindig megtalál ha nem kéred akkor is. Nem tudni ő ragaszkodik- e jobban hozzád, vagy csak te nem tudod elengedni. A magány az a barát, aki felidézi a szép emlékeket, boldog pillanatokat, s nem engedi elfeledni azokat.. Fájdalmas a jelenléte, de élhetsz nélküle??

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló