Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
‎_Szeretlek,pedig nem akarlak,próbállak elfelejteni,próbálok túllépni rajtad,és szeretném,ha többet sohasem láthatnálak,így legalább enyhithetném a fájdalmat,amit okoztál. De a sors,nevezzük így,valamiért, nem tudom miért,mindig úgy cselekszik,hogy te és én,egy időpontban és helyen legyünk.De én nem hagyom,hogy engem a sors irányítson,épp ezért mindent megteszek,h elkerüljelek. Igaz szeretlek,de már nem érdekelsz...'
Talmud
Leírhatatlan érzés, mikor zenehallgatás alatt behunyt szemmel a dallam végigfut a testem minden porcikáján, szívemhez érve pedig eltölt melegséggel. Mintha egy másik világba csöppennék, ahol megszűnik létezni minden gond és bú. Igen, zene nélkül nem tudnék élni!
Hogy miért vagyok én mindig jókedvű? Mert képes vagyok a problémákból humort kovácsolni. Tudod, az ember sokszor kényszermegoldásokra vetemedik, amikor a körülötte levők cserbenhagyják. Nem csak az emberek sebezhetőek, a problémák is. Egy apró részletüket megragadom és nevetségessé teszem azokat. Majd szemtől szembe jót szórakozok rajtuk, hogy semmissé tehessem és ne okozzanak több galibát. Az élet egy hatalmas sakktábla, ahol egy védtelen futót egyetlen lépés letarolni. Miért pont az állná utamat?
Az emberölés mindennapos foglalatossággá vált számunkra. Nem volt olyan fegyver, amelynek ne lettünk volna szakértő forgatói. A fojtóhuroktól a géppuskán át az ágyúig minden gyilkoló eszköz ismerős volt számunkra, de a puszta kezünkkel is ki tudtuk oltani egy ember életét. Egy jól elhelyezett ütés a tenyér élével, és kész. Huszonévesekként öregebbek voltunk, mint hetvenéves nagyapáink. Többet tudtunk az életről és a halálról, mint bárki más. Soha nem mentünk el úgy egy halott mellett, hogy ne eresztettünk volna golyót a fejébe. Nem léptünk be úgy idegen házba, hogy ne dobtunk volna be előtte egy kézigránátot. Nem voltak illúzióink, és tudtuk, hogy többé nem is lesznek. Soha többé. Már semmi nem lepett meg minket. Túl sok lelki megrázkódtatás ért már bennünket. Az érzelmi életünket tönkrezúzták a tüzérségi támadások, az állandó csapdák. Már a nemi erőszakot is mulatságosnak találtuk. Különösen akkor, ha egy egész század jutott egy nőre. Ha valamire szükségünk volt, elvettük. Nem volt elfecsérelni való időnk. A halál a közelünkben ólálkodott.
elmúlt mint az összes ilyesféle mulandó dolog...és kiejthetem végre azt hogy vége a szenvedésnek.nem gondolok rá, nemér annyira élénken emlékezetemben mint anno.nem árnyékolja be a napomat az hogy látom.már hidegen hagy a jelenléte a vele kapcsolatos információk.már nem dobbanó szivvel emlitem meg nevét..és már semmilyen pillangók nem repdesnek odalenn ha a közös emlékekre gondolok.végre vége! elkezdődhet életem azon szakasza amikor már nem csak a bánat,és szomorúság kelt fel minden reggel és tart velem a többi 24órában.gondolataim szabadok nézésem nem őt keresi minden órában...és le írhatatlan boldogsággal tölt el hogy megtudtam csinálni.kitörölni a fejemből..egyszerűen elfelejteni hogy mi volt..és nem gondolok már arra hogy mi lesz..nem marcangol szét a remény..és a 'talán' szó..büszke vagyok arra hogy 4év után véget tudtam vetni annak ami szinte meg sem történt*
Sose bánd, hogy elkövetted, vissza fordítani már úgysem tudod.
Egy éves voltam mikor megtörtént,
Akkor egy élet megszakadt, véget ért.
Tudom, hogy nagyon szeretett engem,
Hisz a szüleim sokszor mondták nekem.

Sokat gondolok rá, érzem vigyáz rám,
Azt is mesélték, így hívott: pici rózsám.
Tudják, hogy nagyon jó ember volt,
Nekem fáj, hogy közbeszólt a sors.

Úgy szeretnék a szemébe nézni,
A kedvenc történeteimet mesélni.
Mesélni a barátokról, a szerelmekről,
S még beszélgetni magáról az életről.

Igazságtalan, miért nem lehet velem?
Remélem érzi, hogy hiányzik nekem.
Bárcsak egyszer egy órára visszajönne,
S elmondaná milyen volt az ő élete.

Mama, annyiszor szükségem van rád,
Hogy nem lehetsz itt nem a te hibád.
Bárhol is vagy, remélem, hogy boldogan,
Szeretlek, de ezt sosem mondhattam...
Lány: Most van a szívműtétem.
Fiú: (sóhajtotta) Tudom.
Lány: Szeretlek!(mondja szomorúan)
Fiú: (Ránéz könnyes szemekkel) Én téged jobban, Sokkal jobban!! (elsírja magát)
Nővér: (belépett a szobába) Itt az idő. ..............
Fiú: (szenvedélyesen megcsókolja)Szia!
Lány: Szia!
A műtét után, a lány megkérdezi, hol van a fiú.
Anyukája: Nem mondta neked? (és zokogva elsírja magát) Ő adta neked a szívét.....
Nézd fenn az égen, hogy ragyognak a csillagok, Hullanak könnyeim tudod, hogy fáj nagyon Ha itt lennél kérdeznéd mi bajom, Csak annyit mondanék hiányzol nagyon!!
Ha hülyeség van, akkor benne vagyok...
Ha csavarogni kell, én ott vagyok...
Ha buli van, akkor nagykorú vagyok...
Ha a szívem kéne, az már másé...
Ha valami kell, megszerzem...
Ha valakit szeretek, azért bármit megteszek...
Ha a barátom vagy, mindig számíthatsz rám...
Ha beszólok, szólj vissza...
Ha szeretlek, az nem hiába van...
Ha azt hiszed ismersz, tévedsz...
Ha azt hiszed boldog vagyok, tévedsz...
Ha azt hiszed vége, még korán sincs...
Ha egoistának tartasz, tudd én tisztában vagyok a hibáimmal...
Ha választani kell, tedd azt...
Ha szólni akarsz, mond ki...
Ha kicseszel velem, visszakapod...
Ha azt hiszed haragszok, az a baj h nem tudok...
Ha azt hiszed ráérek, nincs időm még annyi se...
Ha lehet veled hülyülni, bírlak...
Ha nem megy, kár erőlködni...
Ha azt hiszed érdekel a pénzed, jó nagy hülye vagy...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló