Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Barátok, társak, szeretők – ők azok, akik saját felbecsülhetetlen értékük szerint kezelnek bennünket. Ők állnak legközelebb hozzánk, kik tudják, mit jelent számunkra az élet, kik érzik, amit mi is érzünk irántuk, kik diadalban és kudarcban egyaránt hozzánk kötődnek, kik feloldják végtelen magányunk!”
Talmud
„Nem tudhatjuk pontosan, mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindig az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket.”
„A barát tudja, hogyan engedje el a füle mellett a mondandód javarészét, hogy csak a lényegre válaszoljon!”
„Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában, hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújja a többit.”
Nemtudod, mit rejt a sorsod,
Mosolyt hoz-e vagy könnyeket,
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
S őrizd meg a boldog perceket!
Minél okosabb egy ember, annál inkább úgy érzi, milyen keveset tud a világból. Minél butább egy ember, annál inkább biztos abban, hogy ő az okos, és sokat tud a világról.
"A szerelem beteljesülésének végtével a szívünk hasasad, és úgy érezzük vége a boldogságnak. Később jövünk rá, régi naplónk elolvasásával, hogy akkor is mennyit panaszkodtunk. Boldogok voltunk, csak épp nem tudtunk róla. Csak akkor jövünk rá a dolog értékességére, miután már elveszítettük..."
Épp most küldtem egy angyalt, hogy vigyázzon Rád,
de visszajött és azt mondta, hogy nem tud,
mert az angyaloknak nem kell vigyázniuk egymásra!
Boldog ünnepet!
„... - Mi az, hogy „igazi”?- kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. - Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az, hogy „igazi” az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. – felelte Bőr-lovacska. - Az, hogy „igazi” vagy az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igazi.
- Nem fáj az? – kérdezte Bársony-nyuszi.
- Néha fáj. – mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. - De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik – mondta Bőr-lovacska – csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd lekopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden izületed lötyög. De ha igazi vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljebb azok szemében akik úgyse értenek semmit. ...„


Nem tud úgy szeretni a világon senki
Mint az édesanyám tud engem szeretni.
Akármit kivántam megtette egy szóra,
Még a csillagot is reám rakta volna.
Mikor a faluban iskolába jártam,
Rendesebb egy gyerek nemigen volt nálam.
El nem tűrte volna ő azt semmi áron,
Hogy valaki nálam szebb ruhába járjon.
Éjjel – nappal őrzött mikor beteg voltam,
Magát nem kimélte, csak értem aggódott.
Mikor felgyógyultam, fáradt két szemében
Öröm könnynek égtek, s csókolva becézett.
Én Istenem áldd meg, őrizd az anyámat,
Viszonozhassam én ezt a nagy jóságot.
Lássak a szemében boldog örömkönnyet,
Ne lássam én soha búsnak, szenvedőnek.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló