Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A szeretet mindent kibír - egyet nem: hogy elmúlik. Szeretünk - és vége!? Vége, örökre?! Soha nem lesz többé?! - Ez felfoghatatlan! Elviselhetetlen! Sokkal rosszabb, mint fizikai kín vagy maga a halál, azért mert egyszerűen természetellenes. (...)
Egy társadalmi rendszer összedőlhet, egy hitvilág összeomolhat, egy nép, egy faj, egy istenkép megsemmisülhet, jöhet az apokalipszis, és megmérgezheti a földet, a vizet, a levegőt, és kipusztíthatja az emberfaj jó részét: mindez bármennyire is meghaladja a képzeletünket - mégis tudjuk valahol, hogy mindez nem lehetetlen, mert benne van a pakliban.
De a szeretet elvesztése NINCS, ÉS NEM IS LEHET, SOHA!
Talmud
Sokszor álmodtam már, hogy hallom lépteid
Halk hangod hazudta a suttogó szél
Régóta várom már, hogy foghassam kezeid
Reszket a szívem, ha tiédhez ér.

De felkelt a nap, az álom messze szállt a fénnyel
Éberen fekszem az ágyamban egyedül
Kezemben egy régi, gyűrött fényképpel
Szememben könnyek, fájdalmam nem enyhül.

Menekülnék én, ha tehetném, ezerszer
De a veszteség kínzó bilincsébe zár
Nem hullnak a láncok hiába mentél el
Falak zárnak tőled, mint ősrégi vár.

De mégis láttalak, egy pillanat csupán
Mégsem feledem jól ismert arcodat
Újra álmatlan éjjelek csapdáján
Keresztül keresem végre a kiutat.

Felkavartad a nyugodt állóvizet
S most kínok rabja vagy, érzem te is
Tovább zúzni két szerelmes szívet
Nem lehet, felemészt a bűntudat engem is.

Felkerestelek, s láttam nem változott semmi
Te is szeretsz még engem ugyanúgy
Nem tudtam, mit kellene most ilyenkor tenni
Hogy ne ismételje meg magát a múlt.

De ekkor szíved az enyémmel dobbant
S ember lettél egy pillanat alatt
A lelkemben valami újra mgemoccant
Hozzám értél és végtelen lett a pillanat.

Karodba zártál, megállt a világ
S együtt töltöttünk egy csodás napot
De kegyetlen ez a fényes álomvilág
Felejthetetlen emlékül csak ennyit adott.

Az óra ütött, s a szíved újra megállt
Számon utolsó, forró csókod égett
A csodás nap nyomtalanul tovaszállt
De lelkemben égő, vérző sebet tépett.

Egyedül fekszem az ágyamban megint
A pillanat eltűnt, és te már nem élsz
A hold sötét árnyat sző odakint
De nem félek többé, hisz örökké bennem élsz.

(Buffy and Angel)



Szerelmes vagy, mikor a mozdulatai lekötik minden figyelmedet.

Mikor a bánat majdnem olyan erős, mint az öröm.

Mikor kihívod, hogy megnézze veled a napfelkeltét, de az egyetlen, amit látsz, a fény játéka a haján.

Szerelmes vagy, ha mindent megtennél azért, hogy más legyél.

Ha mindent megtennél érte.

Szerelmes vagy, ha a fájdalom majdhogynem elviselhetetlen, de már a gondolat is, hogy távol légy tőle, sokkal rosszabb.
Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem, hanem az mit magunkban hordunk, titokban csendesen!
Nem mindig kapjuk meg azt akit szeretünk,
Sokszor sírunk és szenvedünk...
Valaki biztosan vár ránk titokban,
De,hogy ki lehet az,azt nem tudhatjuk pontosan!
Monica: Na és ki ez a Wendy?
Chandler: Ő a körzeti elnökhelyettes. Éppen ALATTAM van.
Monica: Hogy hol van???????
Chandler: A-LAT-TAM.
A legfontosabb dolog, amit adhatsz a gyerekeidnek az az idõd - különösen ha szükségük van rád. Remélem mindig nyílt leszek arra, hogy bármit megbeszéljek velük. Mepróbálok semmit sem elrejteni.
"Jelenleg nem hiányzik a versenyzés. Boldog ember vagyok. Jó életem van. Jól éreztem magam a múltban, de most még jobban érzem magam és ez elég egyértelmû. Több idõt tudok otthon tölteni. Magam határozhatom meg az idõbeosztásomat úgy, hogy a vakációk alatt otthon legyek és a gyerekeimmel tölthessem a szünidõt. Ez nagyon kellemes. De még mindig nagyon közel állok a versenyzéshez és képben vagyok majdnem mindennel kapcsolatban, ami történik. (2007 áprilisában)
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel. Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel. Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki. Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni. Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével. Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné. Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak. Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem, hanem az mit magunkban hordunk, titokban csendesen!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló