Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
"Az oposszum-bosszú hosszú." "Na,ez most vagy nagyon tuti,vagy nagyon ciki helyzet." "A vízbefullás kellemesebb halálnak tűnik.Ez a megsülősdi olyan...hirtelen!" "Istenem,élünk!Istenem, vééééégünk!!!!!!!" "Ő az eszement-párdon:cement-aki öszetart minket."
Talmud
„Tudom milyen ha az ember olyan kicsinek és jelentéktelennek érzi magát amennyire csak lehet,és hogy ez hogy tud fájni belül olyan helyeken amikről nem is tudsz..és mindegy hány pohár chardonney iszol meg a barátnőiddel.Az ágyban minden éjjel aprólékosan végig gondolod hogy mit rontottál el vagy hogyan hihetted egyetlen percre is hogy boldog vagy,hogyan érthetted félre a dolgot,és néha még meg is győzöd magad arrólhogy észhez tér és becsönget hozzád és ezek után bármennyire is sokáig tartott...tovább lépsz....”
„Néha hallgat mélyen, néha ha akarja mondja keményen, néha,ha úgy tartja szeret, máskor gyűlöli az egészet néha úgy érzi mindenre képes néha tudja, hogy minden csak véges”
"A tudást kerestem, nap mint nap többet tudok, És látván-látom, milyen keserű a tudás! A tudás megbénítja az ember tetterejét, Mert mindenre lehet igent és nemet mondani, Nézőpont kérdése az egész. A cselekvés a tudatlanság következménye. Valahányszor cselekedtem, kihívtam az ég haragját. Így hát resten és egyre többet tudva élek, Jaj, ez a birodalom nem érdemes a Megnyerésre, és jaj, az az Út A tudatlanoknak van fenntartva. De hogyan verhetném ki fejemből A tudást, melynek neve kétségbeesés? "
"Ti férfiak el sem hiszitek mi mindent megteszünk értetek. Egész nap TV-t nézünk, hogy legyen miről beszélgetnünk. Sexi ruhákban járkálunk. Délutánonként szunyókálunk, hogy ne ráncosodjunk hamar, és elköltjük minden pénzetek, hogy azt higgyétek, eltartjátok a családot."
„- Mi a jobb, ha szeretnek, vagy ha félnek? - Jó kérdés... Együtt lenne a legjobb, de az nagyon nehéz dolog. Ha már választanunk kell, inkább féljenek. A félelem tovább tart mint a szeretet. A pénzen vett barátság nem ér semmit sem. Tudod, hogy megy itt? Megeresztek egy viccet, mindenki röhög. Tudom, hogy vicces vagyok, de azért annyira nem. Félelemből ilyen szenilisek. Féljenek, de ne gyűlöljenek. Jól bánok velük, de nem túl jól... ha túl sokat adok, nem lesz rám szükségük. Csak annyit adok, hogy szükségük legyen rám, de ne gyűlöljenek. Ne felejtsd el, amit mondtam!”
S ha egy barát megbukik, mert nem igazi barát, vádolhatjuk-e őt, jellemét, gyengeségét? Mit ér az olyan barátság, ahol erényeket, hűséget, kitartást szeretünk a másikban? Mit ér mindenféle szeretet, amely jutalmat akar? Nem kötelességünk-e, hogy éppen úgy vállaljuk a hűtlen barátot, mint az önfeláldozót és hűségeset? Nem ez igazi tartalma minden emberi kapcsolatnak, ez az önzetlenség, mely semmit, de semmit nem akar és nem vár a másiktól? S mentől többet ad, annál kevésbé vár viszonzást? S ha odaadja egy ifjúkor minden bizalmát, egy férfikor minden áldozatkézségét, s végül megajándékozza a másikat a legtöbbel, amit ember adhat embernek, a vak, a föltétlen, a szenvedélyes bizalommal, s aztán látnia kell, hogy a másik hűtlen és aljas, van-e joga megsértődni, bosszút követelni? S ha megsértődik, ha bosszúért kiált, barát volt-e Ő, a megcsalt és elhagyott?
"... a Létezés korlátlan, és a határtalan Mindenséget mindenki saját maga alakítja önnön személyiségével és látásmódjával. Mert aki nem látja a színeket, annak szürke lesz a világ - pedig vannak színek -, s aki nem hallja a hangokat, annak néma lesz a világ - pedig van zene, létezik a tánc."
„Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, a barátság törvénye. S erősebb volt, mint a szenvedély, mely a férfiakat és nőket reménytelen indulattal egymás felé hajtja, a barátságot nem érhette csalódás, mert nem akart a másiktól semmit, a barátot meg lehetett ölni, de a barátságot, mely a gyermekkorban szövődött két ember között, talán még a halál sem öli meg: emléke tovább él az emberek öntudatában, mint egy néma hőstett emléke. S csakugyan, az is, hőstett, a szó végzetes és csendes értelmében, tehát szablyák és tőrök csattogása nélkül, hőstett, mint minden emberi magatartás, mely önzetlen. Ez a barátság élt közöttünk, s ezt tudtad jól.”
„...egyes dolgok nem többek önmaguknál, nem tartanak sokáig,
helyet foglalnak a szívedben és legközelebb okosabb leszel …
ha annyira fontos vagyok neked,
tiszteld az érzéseimet és éljük tovább a saját életünket!"

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló