Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Kettős ketrecben élnek az elmebetegek: egyiket ők építik a lelkük köré, a másikba a társadalom zárja a testüket. A maguk csinálta ketrec rácsait lebontani nehezebb, sokszor megoldhatatlan; a társadalom emelte falat lebontani sem könnyű éppen, de legalább nem reménytelen. S ha ledönteni nem is, de megaranyozni a ketrecet! Ez is valami. Sőt adhat-e ember ennél többet. Végre is többé-kevésbé mindnyájan ketrecben élünk. Talán a boldogság illúziója nem egyéb, mint a ketrec aranyos csillogása.”
Talmud
"..mert az a rögeszmém, hogy muszáj mindig valakivel járnom - és emiatt muszáj mindig fantasztikus nőnek lennem, okosnak, érzékinek, kivételesnek. Az erőfeszítés, hogy hódítsak, arra kényszerít, hogy mindig a legjobbat hozzam ki magamból, és ez talán nem is rossz, de a végeredmény mégis mindig csalódás..."
" A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra-és szellemellenességük, elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára.A kommunizmus nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és
fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így hív: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek, egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista.Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja."
Nem mondom, hogy az iskolánkban dúlt volna az erőszak, de saját halottkémünk volt. Olyan címmel írtunk fogalmazásokat, mint "Mi leszek, ha egyáltalán felnövök."
"- Szerintem a Holtak Könyve lehet.
- Akkor talán nem kéne játszanod vele!
- Még sosem lett baj az olvasásból..."
„Aki már elveszített olyas valamit, amit elveszíthetetlennek gondolt (és velem ez már számtalanszor előfrodult) az rájön, hogy valójában semmije sincs. És ha semmim sincs, akkor az időmet nem kell arra fecsérelnem, hogy vigyázzak a dolgaimra, amik valójában nem is az enyémek. Sokkal jobban teszem, ha élek, mintha minden napom életem első -vagy utolsó- napom volna.”
„Hiába fúrjuk-faragjuk életünk rejtelmes sziklatömbjét, minduntalan előbukkan rajta a sors sötét erezete.”
"...Annyi rész jutott neki a boldogtalanságból, mint neked a boldogságból. Isten így osztja el az emberi sorsot. Lát mindnyájunkat a Magasságbeli, tudja, mit cselekszik nagy csillagai közt."
„Arra gondolt – talán azért, mert általában hitt az eleve elrendeltben-, hogy nem is szabadna a sikerre vágynia. Nem a büszkesége az, ami kockán forog? ... Aztán eszébe jutott az a sok ember... .Lehet, hogy egy kicsit több bennem a büszkeség... .de a mérleg serpenyőjében ott vannak az emberi lelkek is.”
„Minden másodpercben új emberi lélek születik a világra. Új fény gyullad ki: egy csillag, mely lehet, hogy majd különösen szépen világít, de mindenképpen soha nem látott, saját színképe van. Új lény csókolja meg a földet – talán lángészt, talán szépséget sugárzón..testet ölt az, amit még soha nem láttunk. Egy emberben sem ismétlődhet a másik, és ő sem ölthet testet soha többé másban! Minden új lény üstökös, amely az örökkévalóság folyamán csak egyszer érinti a földi pályát; hogy egy rövid pillanatra vakító fénnyel villanjon fel a két sötét örökkévalóság között."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló