Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A valóság egy kicsit mindig szomorú.
Talmud
A temetés miért szomorú? A temetés olyan mint az első születésnap... csak nem az emberekkel, hanem az angyalokkal ünnepeljük eme eseményt.
Adjon Isten minden szépet,
Irigyeknek békességet,
Adjon Isten minden jót,
Hazug szájba igaz szót.

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget,
Tollat író kezébe,
Puját asszony ölébe.

Legényeknek feleséget,
Szegényeknek nyereséget,
Áfonyát a havasra,
Pisztrángot a patakba.

Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak,
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret,
Fegyvereknek nyugalmat,
Szelíd szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet,
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is öleget.

Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra,
Vándoroknak fogadót -
Isten adjon minden jót!
Ez a szomorú magyar róna,
Halálszagú, bús magyar róna,
Hány megölt lélek sikoltott
Bús átkot az egekig róla.
"Igaza van Carmen! Félek…
A lelkem egy része közel engedné, de érzem h falat húzott közénk, csak azt nem értem hogy miért!? Talán éppen az vonz Costasban hogy a sok szenvedés ellenére képes arra hogy ne bonyolítsa túl az életét! Belőlem ez a hit hiányzik…
Szomorú hogy az olyan emberek mint Costas vagy Bridget akik mindent elveszítettek, nyitottak tudnak lenni a szerelemre, míg én aki nem veszített el semmit, nem tudok…."
De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását... ...Így aztán a kisherceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó!- mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kisherceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kisherceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit nem nyertél az egésszel.
- De nyertem. - mondta a róka - A búza színe miatt...
„Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.”
„A kutya valóságos szent.
Természeténél fogva tiszta szívű
és őszinte. Ösztönszerűen tudja,
mikor nincs rá szükség: Órákig
képes nyugodtan feküdni, mikor
királya belemerül a munkába.
Ám amikor a király szomorú és
szorong, odalopakodik hozzá, hogy
az ölébe hajtsa a fejét. Ne félj.
Sose bánd, ha mindenki más el is
hagy. Gyere sétáljunk egyet, és
felejtsd el az egészet.”
"Most nem érti miért,
elüldözni őt hogy lehet.
Fájó sebek, szomorú szemek
pedig ő még mindig szeret
nem felejti az éveket."
Sine spe vita tristis esset!
Remény nélkül az élet szomorú volna!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló