Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem akarom letagadni, hogy szerelem is van a világon..., de az a regényírók bűne, hogy úgy láttatják, mintha egyéb se volna.
Talmud
Lelkesülten vadul, lobog a szerelem,
Édes csókok cuppannak, szívek repesnek.
Színes, tarka szoknyák lebbennek a szélben,
Combok villannak, csalfa kéjt ígérnek,
Jegyezd meg, hogy az életben nincsenek barátok és még csak szerelem sem. Ha felnőttél, rá fogsz jönni, hogy az életben csak két fontos dolog van, amire figyelned kell: hogy szeresd a családodat és Istent, még akkor is, ha nem mindig adják meg azt, amire vágysz, mert csak ők tehetnek boldoggá. És soha, soha, de soha az életben ne legyél nyúlszívű. Ha felnőttél, érteni fogod, hogy ez mit jelent. Nagyon szeretlek!
Élet,
Mohón tapint ajkunk, a csókot keresik,
Fürge nyelvünk izgatón, egymást ölelik.
Csókra szomjas ajkad remegve csókolom,
Karcsú szép tested két karomban elomol.
Egyesült testünk forr, izzik a szerelem.
A szerelem és a féltékenység viszonya olyan, mint halétel és a szálka viszonya. A halban szükségszerűen ott van a szálka és féltékeny is csak a csak szerelmes ember lehet. A lényeg az arányokban rejlik! Egy kis féltékenység még egészséges, de a halétel is csak akkor élvezhető, ha nem csupán a szálka válogatásról szól.
A szerelem olyan mint egy ünnepély. Az emberek az érzelmek, az ünnepély maga a szerelem. Először kevesen vannak, de gyorsan érkezik a többi. Az ünnepély, a közepe fele tele van emberekkel. Majd egyre fogynak el. Végül senki sem marad.
Élet,
A szex az a játék ahol mindenki kap egy kis ajándékot, senki nem megy haza üres kézzel. És a szerelem az, amit nagyon nehéz megnyerni. De ha sikerül és te viszed haza azt az életnagyságú kitömött rinocéroszt az sokkal jobb érzés mint megnyerni egy vacak kis műanyag kulcstartót!
Szerelem…egy természetfeletti érzés mely egyszerre tesz gyengévé és erőssé… ettől lehetsz a világon a legboldogabb, vagy éppen emiatt a legszomorúbb…amikor beteljesül, semmi sem hiányzik, amikor pedig vége lesz, végtelen üresnek érzed magad nélküle…és folyamatosan benned vannak azok a kérdések amikre talán sosem kapsz választ…miért hagyott, el mikor mindennél jobban szerettem és soha nem akartam mást? Miért érzem még mindig úgy, hogy ő az igazi?- talán mert így van…vagy egyszerűen csak játszik velem az élet… vagy azért nem kapom vissza és hiszem ezt mert majd találkozok valaki mással, aki ugyanezt műveli az érzéseimmel, és talán örökre velem marad? Nem tudom…
Eljön az az idő, amikor fel fog tűnni, ha a tükörbe nézel, hogy az a csillogás, ami egykor a szemedben volt már régen eltűnt. Már nem úgy látod a világot, mint egykor, már nem várod a csodákat, pusztán a sivár és kopár tényeket látod, amik villámként képesek átcsapni rajtad. De téged ez már cseppet sem izgat. Tudod nagyon jól, hogy ez a világ sajnos ilyen. Nem fogsz megbízni senkiben, és ezzel azt is képes vagy őrületbe kergetni, akit valójában szeretsz. Az ifjúkori szerelem már rég a múlté. Nem fog annyira lelkesíteni semmi a világon, mint régen, mert tudod, hogy semmi sem olyan fontos és nagyszerű, mint azt egykor hitted. A világ meghal benned, és vele halsz te is. Megölted a lelked egy tollvonással.
Finom a lelked, csókolgatom karcsú, drága tested.
Táncolj hát énvelem szívem kincse, testem ékszere.
Forduljunk-perdüljünk, repüljünk föl, - a fellegekbe.
Te vagy létem éke, és a sírig tartó szerelem.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló