Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem, nem hiszek! Mért űzzem én a lelkem
Epedő vággyal bolygó fény után?...
Minden reményem megtört a keserven,
Hisz balga, őrült ábránd volt csupán.
Ne hívj, ne csalj, szerelem szép világa!
Az én világom irdatlan, sötét,
Ezer tavasz s ezer tavasz virága
El nem zavarja fullasztó ködét.
Ne hívj, ne csalj, én nem tudok szeretni,
Lelkem kifosztott, nyomorult, szegény.
Elkárhozástól meg nem váltja semmi
S a te sugárod: őrjöngő remény.
Tűnt ifjuságnak visszajáró árnya, -
Az lettem én... a mult után futok...
Isten hozzád, szerelem szép világa!
Ne hívj, ne csalj, szeretni nem tudok...
Talmud
"A szerelembe - mondják - belehal, aki él, mégis úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér."
"Késve tudom, de száz életre megjegyzem: szeretni csak a szerelem minden fájdalmával együtt érdemes, vagy sehogy. Amikor visszaszületek, nem leszek abban a helyzetben, hogy keresselek, mert nem fogok emlékezni rád. De megismerlek majd. És ha tudván tudom is, hogy én fogyok el hamarabb, akkor sem ugrom el töbé a szerelem elől. Halálugrottam és lezuhantam. Nem tudok megbocsátani magamnak. Te bocsáss meg nekem."
"Kezdem megérteni mi a szerelem, ha létezik. Tőled távol a másik felem hiányát érzem. Nem vagyok teljes, mint a két kötetes regény, melynek első fele elveszett. Ez lehet a szerelem. A teljességérzet hiánya."
„Hozd vissza hát eltűnt időmet, Midőn szívem ily zsenge volt, S bennem folyvást vers-újszülöttek Bő csermelye buzgott-dalolt, Világom még ködben kerengett Minden bimbó csodát ígért, S téptem virágok tengerét, Hol völgyeinkben árja lengett. Semmim se volt – s volt mindenem, Csalódás-vágy ,s igazság-szerelem. Szilaj vágyaknak birodalmát, A boldog-sajgó poklot add, Gyűlölség, szerelem hatalmát, Add vissza ifjúságomat!”
"... a szerelem makrancos betegség, gyógymódja benne magában rejlik, az aki betege, nem akar kigyógyulni belőle, s akit levett a lábáról, az nem óhajt talpra állni."
"-...állandóan hazudik, nem tudom, miben higgyek! -Ha hinni akarsz valamiben, higgy benne! Csak mert valami nem igaz, attól még elhiheted. ... Jól van. Van egy hosszú beszédem ifjaknak, egy részét elmondom. De csak egy részét. Időnként nem számít, hogy igazak-e; vannak dolgok, amikben mindenképp hinnünk kell. Hogy az ember alapjában jó. A becsület, a bátorság és erény értékesek. Hatalom és pénz, pénz és hatalom mit sem ér. A jó örökké legyőzi a gonoszt. De ezt jól jegyezd meg: a szerelem... a szerelem sose hal meg. Ezt sose feledd! Sose feledd! Nem számít, hogy igaz-e vagy sem, egy férfinak ebben kell hinnie. Mert hinni csak ebben érdemes. Érted? -Nagyon szép beszéd! -Tényleg? Kösz."
"Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem."
"A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen ez a fény idéz elő."
"Igaza van Carmen! Félek…
A lelkem egy része közel engedné, de érzem h falat húzott közénk, csak azt nem értem hogy miért!? Talán éppen az vonz Costasban hogy a sok szenvedés ellenére képes arra hogy ne bonyolítsa túl az életét! Belőlem ez a hit hiányzik…
Szomorú hogy az olyan emberek mint Costas vagy Bridget akik mindent elveszítettek, nyitottak tudnak lenni a szerelemre, míg én aki nem veszített el semmit, nem tudok…."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló