Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Mikor velem voltál, minden jó volt, minden szép és tiszta,
De beborult az ég, a madarak elszálltak a .........ba!
Elhervadtak a virágok, fekete lett a szivárvány,
Leszálltam a fehér lóról, most pofán váglak királylány!
Lehetek én görény, a tetű, na meg a szemét,
Könnyű kimondani, hogy vége, ellökni a másik kezét!
Eddig utánad futottam, most meg előled menekülhetek,
Az emléked temetném, de minden reggel sírva ébredek.
Mielőtt kinyitnám a szememet álmom utolsó képe villan fel
Az arcod látom, a kép hirtelen illan el,
Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem,
Egy gyenge mondat vigasztal, egyedül jobb nekem...
Talmud
Kedvesem, kedvesem
ránk nehéz idők járnak
Ajtónk előtt hosszú sorban
sápadt gondok állnak.
Nem tudom mi lesz még,
nem tudom mi várhat
De ha szemedbe nézek,
s átkarolsz,
Úgy el nem ér a bánat.
Aki álmomra ügyelt,
Hogyha gonosz hold kelt fel,
Ki a kedvemért jövőt remélt,
Az hogyan hagyhat el?
Aki járt minden úton,
Aki ismert minden szót,
Ki száz szavamnak hangot adott
Többé sose szól...
A szívben, ha mennydörög,
S a szemre felhő száll,
Zápor ha szakad, új folyó ha fakad,
Mért fáj?
Szeretnék könycsepp lenni, szemedben megszületni, lefolyni az arcodon, s meghalni az ajkadon!
A bátorság valódi arca nem látványos, nem önmagáért való. Nemcsak a cél tartozik hozzá, az is lényeges, hogy célba érjünk. Olykor évekig kell erre várni. De minél több társa, barátja akad az embernek, annál könnyebb a dolga, közelebb a cél. Ugyanakkor már nemcsak magára kell vigyáznia, a többiek biztonsága is lényeges szempont. És a veszély láthatalan, a legváratlanabb időben és helyen csap le.
Tizenkét éves lehetett, amikor az apja váratlanul elhagyta a családot. Franz sejtette, hogy valami komoly dolog történt, de édesanyja semleges és szelíd szavakba burkolta a drámát, hogy ne zaklassa fel a fiát. Aznap együtt mentek a városba, s induláskor Franz a kapuban észrevette, hogy anyja lábán felemás cipő van. Pánikba esett, figyelmeztetni akarta az anyját, de félt is, hogy észrevételével megbántja. Így aztán eltöltött vele két órát a városban, s egész idő alatt képtelen volt levenni a szemét a lábáról. Ekkor sejtette meg először, mi a SZENVEDÉS.
-Don Juan! Ez az ifjú hölgy, Dona Ana bizonyára különleges teremtés. Szeretnék többet hallani róla!
-Sosem találkozott még olyan nővel, aki szerelemre gyújtja? Míg minden érzéket betölti a lényével, belélegzi, érzi az ízét, látja szemében a születendő gyemekeit, és tudja, hogy a szíve végre otthonra lelt. Vele kezdődik az élete, és nélküle, véget kell, hogy érjen.
-Egy pillanatig se kétlem, hogy egy ilyen szerelem elvesztése nagy fájdalmat okozhat, de miért mond le a reményről? Miért dob el magától mindent?
Ne feledje barátom, hogy a szerelmének ereje, Don Juan szerelmének ereje örök, senki vissza nem utasíthatja.
Egy esőcsepp az ég átka egy porszemnek, egy könnycsepp az ember átka egy embernek.
Az emberek úgy érezhetik magukat a Világban, mint apró porszemek a földben.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz, mikor minden véget ér!
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem!
Emlékezz, mennyire szerettél,
Mennyire fájt, mikor elmentél!
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló