Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Én már öltem. Hallottam halálhörgést. Láttam halálos sebet. Nincs benne semmi magasztos, semmi költői! Azt mondod, meghalnál a szerelemért, de nem tudsz semmit a halálról, és nem tudsz semmit a szerelemről!
Talmud
Eszedbe jut néha az a parkbeli este?
Alig ismerlek. Még az apád keresztnevét sem tudom. Nem tudom, volt-e
valaha fogszabályzód vagy kontaklencséd, és fogalmam sincs róla,
hogyan lett belőled esküvőszervező. De ismerem az arcod minden
hajlatát. Minden aranypöttyöt ismerek a szemedben.
És tudom, hogy az a parkbeli este életem legszebb estéje volt...
Az embert megigézi az örökévalóság, s ezt kérdezzük magunktól:
vajon visszhangot vernek tetteink az évszázadok során át? Hallják
nevünket idegenek, ha már rég nem leszünk? Tudják majd, kik voltunk?
Mily bártan harcoltunk, s mily lángolón szerettünk?
"Álmokban és szeretetben semmi sem lehetetlen!"
"Nem az számít, hogy honnan jöttél, milyen a vallásod vagy a bőrszíned, hanem az, hogy milyen ember vagy! Sok értékes embert veszít a világ az előítéletekkel!"
Édesanyám, neked adunk
minden évben egy napot,
de te nékünk életednek,
minden napját átadod.

Nincs az égen annyi csillag,
se fűszál a réten,
mint ahányszor kell, hogy mondjam
ki is vagy te nékem.

Megköszönnöm, hogy velünk vagy,
s nem ér minket szenvedés,
arra nemcsak ez az egy nap,
de egy élet is kevés.
Neked álmodom, anyu
a napnak sugarát
lágy tavaszi szélben
az aranyszínű ruhát.

Néked álmodom
az égbolt gyöngyeit,
mint fürge tündérek
apró könnyeit.

Elhozom néked, anyu
a hulló csillagot,
zsendülő mezőről,
az édes illatot.

Elhozom én onnan
méhecskét, virágot,
s megálmodom néked,
az egész világot.
"Szép kivirult hajnalkák,
szöntsétek jó anyát!"
"S mint akinek kenyér helyett kötődő kéz követ hajít, kezdte hullatni
lassan a hóba szeme arany csillagait."
"Mese volt csak, úgy hiszed, az egész életed, s róla csak a fű zizeg múló éneket."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló