Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Rám tör a hajnal, nem lesz már ugyanaz a nap sosem, mikor hangod ébresztett fel.
Csak álmom mélyén őrzöm a lángot még, már mindent elfújt a szél.
Ha hátat fordítasz, mert szerinted úgy igaz, emlékül mit mondhatnék?...”
Talmud
„A leány eltakart piros arcát fehér kezeivel és lassan, csöndesen sírdogálni kezdett. Az ifjú udvariasan fölkelt, halkan közeledett a hintaszékhez és hirtelen, gyöngéden odahajolt a leány fölé és megcsókolta. Olyan volt ez a csók, mint a pirosan lepergő szeptemberi falevél. Az este enyhe árnyai lopóztak a kertbe és a fáradt csöndbe nem vegyült semmi nesz, csak olykor-olykor egy hulló falevél zöreje s egy csók csattanása...”
"A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia."
"Engedd hogy szívembe zárjam a múltat, hazudd hogy lehet s én elhiszem újra. Nem kérek mást. Engedj szabadon s vissza se nézek már."
"A társadalom hazug és csavaros logikával megpróbál magába szívni és megváltoztatni mindenkit, akinek a viselkedése eltér a nagyátlagétól."
"... a múlt hazugság, az emlékezet nem ismer visszautat, minden régi tavasz visszahozhatatlanul elveszett, s végső soron a legőrjöngőbb és legmakacsabb szerelem sem egyéb, mint tűnő igazság..."
"Minek jó annak a szárny annak, aki úgysem érzi ha simogatja a szél?"
"... a kis még úgy verdes, mint a szív, egy baráti szív; hogy tanúja lesz majd egész életének, s élő pontos tiktakjával végigkíséri örömeit és bánatait;... "
"Az elvek is meghalhatnak, de legalább nem jajgatnak és nem
szenvednek."
"...a nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart..."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló