Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Attól, hogy sokszor nem értesz meg még nem vagyok hülye.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Lány: Most van a szívműtétem.
Fiú: (sóhajtotta) Tudom.
Lány: Szeretlek!(mondja szomorúan)
Fiú: (Ránéz könnyes szemekkel) Én téged jobban, Sokkal jobban!! (elsírja magát)
Nővér: (belépett a szobába) Itt az idő. ..............
Fiú: (szenvedélyesen megcsókolja)Szia!
Lány: Szia!
A műtét után, a lány megkérdezi, hol van a fiú.
Anyukája: Nem mondta neked? (és zokogva elsírja magát) Ő adta neked a szívét.....
Ha hülyeség van, akkor benne vagyok...
Ha csavarogni kell, én ott vagyok...
Ha buli van, akkor nagykorú vagyok...
Ha a szívem kéne, az már másé...
Ha valami kell, megszerzem...
Ha valakit szeretek, azért bármit megteszek...
Ha a barátom vagy, mindig számíthatsz rám...
Ha beszólok, szólj vissza...
Ha szeretlek, az nem hiába van...
Ha azt hiszed ismersz, tévedsz...
Ha azt hiszed boldog vagyok, tévedsz...
Ha azt hiszed vége, még korán sincs...
Ha egoistának tartasz, tudd én tisztában vagyok a hibáimmal...
Ha választani kell, tedd azt...
Ha szólni akarsz, mond ki...
Ha kicseszel velem, visszakapod...
Ha azt hiszed haragszok, az a baj h nem tudok...
Ha azt hiszed ráérek, nincs időm még annyi se...
Ha lehet veled hülyülni, bírlak...
Ha nem megy, kár erőlködni...
Ha azt hiszed érdekel a pénzed, jó nagy hülye vagy...
Gondolj rám, ha már nem leszek veled, Gondolj arra mennyire szerettelek. Gondolj a sok szép időre mit együtt töltöttünk, S az
utolsó napra, mikor kimondtad: végeztünk. Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem, Nem is sejtetted, mit jelentettél
nekem. A legjobb barátomat, az egész életemet, A boldogságom, a végzetemet. Te voltál az, kire életemet bíztam volna, Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna. S íme e könnycsepp miattad folyik arcomon, Tudd, hogy hiányzol nagyon. Gondolj erre, ha már máshol leszek, S más teszi szebbé életemet. Emlékezni fogok rád, mint egy régi barátra, Kiért életemet áldoztam volna. S idővel gondolsz rám, mikor már nem leszek veled, S arra mennyire szerettelek. Gondolsz a sok szép időre mit együtt töltöttünk, S arra a napra mikor kimondtad végeztünk. Egy rózsát helyezel kezeddel síromra, Szemedből egy könnycsepp folyik arcodra. Sírva kéred bocsássak meg neked, S én a túlvilágról válaszolok: érted mindent megteszek.
Annyi mindent képes adni az élet. Boldogságot, szomorúságot, csókokat, szenvedélyes pillanatokat, szeretetet, barátokat, és rengeteg kérdést. De egy valamire sosem lesz képes. Időben választ adni arra, hogy: miért?
Merthogy el ne hervadjon Ő, megöntöztem.
Lehajolva felemeltem, megöleltem.
Ne legyen szomorú, ajkait csókoltam.
Karcsú, szép teste remegett megadóan.

Szabad-e Tégedet rögtön meglocsolnom.
....nem tudom most mit is mondjak,mert ha a közeledben vagyok vagy ha csak véletlenül is rám nézel megbolondulok.Az illatod,az arcod,a hangod és a gyönyörű szemeid elfeledtetik velem az összes problémát amit eddigi életem folyamán elszenvedtem.De sajnos te másnak adod a szíved és a te bolygód más körül forog.De én mégis nagyon boldog vagyok.Emlékszel azt mondtad nézzem a dolgok jó oldalát!És igen ennek is van jó oldala,ugyanis a képzeletemben,a gondolataimban csak az enyém vagy és az én bolygómra szórod napsugaraidat.....szeretlek......köszönöm,hogy mindig mellettem vagy! :D
Rád gondolok és a sírás fojtogat.
Ha behunyom szemem, még látom arcodat.
Hallom a hangod, s érzem az illatod.
Mintha még mindig itt lennél, a rabod vagyok.
Az emlékek még mindig magukhoz láncolnak,
Fogva tartanak, s a múlthoz kötnek.
Próbálok szabadulni, s eltépni a kötelet,
És feledni hogy mennyire szerettelek,
Feledni hogy a sebek még sajogva égnek,
S hogy nélküled végtelenül üresek a nappalok s az éjek,
Mert feledni téged hogy tudlak én.

Már nem kellene sírni, de erősebb a fájdalom,
És felemészt a bánatom, reménykedve alszom el,
hogy jobb lesz majd a holnapom.
De ez csak álom nem valóság,
mert nekem nem jutott már más,
csak a fájdalom és a bús magány.
Ez lett a végzetem nekem.
Évente egyszer kicsit megállunk és számba vesszük mindazt a jót amiben részünk van.Hálát adunk a barátokért akik megértenek.A szeretőkért akik boldoggá tesznek.A gyerekekért akik szót fogadnak nekünk.Igen.Mindig hálásnak kell lennünk, azért amit kapunk, még akkor is ha az csak egy lehetőség.
Vannak a fájdalomnak olyan fajtái,amelyek nem gyógyíthatóak kórházban. Így hát a szenvedők megpróbálják önnmagukban meglelni a gyógyirt. Vannak akik a kínzó magányt enyhítik. Új barátokkal vannak, akik a furdaló lelkiismeretükön könnyítenek némi készpénzzel. Vannak, akik égető vágyaikat csillapítják apró kedves gesztusokkal. Milyen szomorú azonban, hogy mindig vannak olyanok, akik nem léphetnek a gyógyulás útjára, hisz tudják jól, hogy csak még több fájdalom vár rájuk.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom