Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Próbállak feledni
és nem rád gondolni.
Azt hittem,hogy szeretsz,
de cserben hagytad szerelmes szívem!
Talmud Szakítás, Élet,
Miért olyan nehéz olyan embereknek megnyíni akik a szívünkhöz túlságosan is közel állnak?
Talán a megfelelni vágyás miatt?
A félem az elengedés és az ő hiánya miatti űr miatt?
A bizalom hiánya miatt?
vagy azért mert minden megváltozott körülötted és körülötte?
Talán ezekre a kérdésekre a megválaszolás a legnagyobb kihívás...
Talán ezt rontjuk el mindnyájan,
megfutamodunk a miértek elől elcsomagoljuk a szívünk legmélyére
és legszívesebben elfejtenénk,hogy valaha is ott volt,
de tudva tudjuk,hogy ezek a kérdések mindig foglalkoztatni fog bennünket.
Élet,
Amikor kinyílik a szíved, akkor bent marad a kedvenc lovad emléke, de csak óvatosan nyisd ki újra, mert könnyen ki is mehet.
Élet,
Hamis barátot találhatsz 100-at is,
Igaz barátot csak 1-et,
S, az igaz barát legyen, kit szívedben őrzöl míg világ a világ,
S, a hamis barát legyen, kit szíved leghamarabb elenged!
Élet,
Mindegy mi volt, mi van,
Te csak higgy magadban.
Ha jót cselekszel,
Idővel bölcs leszel.
Tudni fogod ki áll melléd,
Aki a bajban is megvéd.
Két kézzel fogja a kezed,
Simogatja a szíved, lelked.
Boldogság, Élet,
Bonyolult ember vagyok, bonyolult lélekkel,
de a bonyolultságomon túl, hatalmas kincsekkel.
Józan ésszel, és hatalmas szívvel élek,
a rosszakat vonzom, a jótól mindig félek.
Lehetnék átlátszó, de mindig őszintén beszélek,
hogy ne okozzak fájdalmat inkább lelépek.
Amíg benned él a gyermek, olyan dolgoknak tudsz szívből örülni, amit felnőtt fejjel észre sem veszel!
Szeretet, Élet,
A "pesti ember" sietett, és nem törődött vele. Rögtön megérkezésekor tapasztalta ezt. (...) Ez a modor fájt neki, de roppant bámulattal töltötte el. (...) Néha azonban hidegnek látszottak, sőt szívtelennek. Senki se kérdezte például azt, amit otthon a főispántól kezdve mindenki föltétlenül megkérdezett volna tőle, még az is, aki csak látásból ismeri: - "no, Kornél barátom, ugye gyönyörű Pest?", "ugye nagy a Duna?", "ugye magas a Gellérthegy?" Aztán nem tekintettek nyílt, szeretetre áhítozó arcába sem, melyet eleinte - az első órákban - oly határtalan bizalommal emelt mindenki felé, hogy egyesek önkéntelenül elmosolyodtak, s háta mögött összenevettek ennyi tapasztalatlanság és ifjúság láttán, mindaddig, amíg - pár óra múltán - meg nem tanulta, hogy arcát el kell zárnia, ha nem akar nevetségessé válni. Itten megszűnt az a széles, kedélyes világ, az a cukros babaélet, az a főzőcskejáték, melyet a vidéken megszokott. Egészen más kezdődött itten. Több annál és kevesebb.
Fölzaklatva ezektől az újságoktól, minden helyzetben megaláztatva és újra-újra vérig sértve lézengett ide-oda, s mint akit megnyúznak és nyers húsához tapadnak a tárgyak, fájóan fölszaggatva a gyógyuló hegeket, minden benyomásra betegesen fogékony lett.
Élet,
Mikor hátat fordítottál nekem,
abban a pillanatban összeszorúlt a szívem,
senki más nem érdekel nálad jobban,
erre rájöttem azon nyomban!
, Fájdalom,
Vad ölelésidben elepedve
Várom, hogy lecsukja pilláit a nap,
Az esti csendben megkeresve
Űzött vadként megtalálod vágyaimat.

Szívem rejtekébe zárva
Minden beteljesülést,
Várni, hogy eljöjjön az óra,
Átélni minden egyes percét.

Játszva kitárni
A szenvedély kapuját,
Megfeszülve várni
Az összes vad csodát,

Mely esténként felforralja
A csendben lüktető vért ereinkben,
Sorsunk összeforrasztva
Egymásnak ad minket a végtelenben.
,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló