Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A következő pillanatban az ajka ott volt az enyémen, és én már nem küzdöttem ellene. Nem azért, mert ezerszer erősebb nálam, hanem azért, mert az akaraterőm abban a pillanatban porrá omlott, amint az ajkunk találkozott. Ez a csók nem volt olyan óvatos, mint az emlékeimben élők, és ez részemről nagyon rendben volt így. Ha már az a sorsom, hogy darabokra szakadjak, akkor legalább annyi örömöt akarok cserében kisajtolni a pillanatból, amennyit csak lehet. Így hát visszacsókoltam, a szívem összevissza vert, elfulladva kapkodtam a levegőt, és az ujjaim mohón kóboroltak az arcán. Márvány teste az enyémnek feszült, és boldog voltam, mert nincs az a szenvedés, amit ne viseltem volna el mindezért cserébe. A keze úgy simogatott, mintha örökre meg akarná jegyezni az arcomat, akárcsak én az övét, és azokban a rövid pillanatokban, amikor nem a számat csókolta, a nevemet suttogta.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Nézlek téged és magamat látom
Holdfény tőrömet a szívedbe mártom
Majd magamba döföm a létet ellököm
Aztán bamba fejjel megint a sorsot várom
Mielőtt adnál, te kétszer is veszel
A pokol tüzében is győztes leszel
Ha eleged van még kérsz ez rád vall
A gonosz meg röhöghet teli pofával.
Nem tudom, mit rejt a sorsod, mosolyt hoz-e vagy könnyeket. Tanuld meg hát feledni a rosszat, s őrizd meg a boldog perceket.
Ilyen az ember: sohasem látja helyesen a sorsát, míg az ellenkezőjét is meg nem tapasztalja, és csak azt tudja igazán értékelni, ami elveszett.
Fél lelkünk maradt, úgy összeforrtunk. Félhomály csak delelő napunk. De akárhogy kínoz is a sorsunk, már mi nem változhatunk.
Tesszük, amit tennünk kell, mégis mind ugyanarra a sorsra jutunk. Mindegy, hogy magányosan tengeted a napjaidat a házadban, hatalmas vagyont halmozol fel, hangosan énekelsz, vagy kupaszám vásárolod a sört a cimboráidnak és a rokonaidnak, a végén mindenképpen megtalálod a végzeted - vagy éppen a végzet talál meg téged.
Vezessen a sors boldog útakon, Öröm-tavasznak tündér-korszakán.
A sors kegyetlen ujja intett: El kellett válni hőseinknek. Kezdődik majd az iskola, S egymást nem látják tán soha.
Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok.
Amikor megszólal az orgona zenéje Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze Szeretni akarlak, megtartani mindörökre.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom