Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség,
Hisz arra született az ember,
Hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen KARÁCSONY
Talmud
Ezüst esőben száll le a karácsony,
A kályha zúg, a hóesés sűrű;
A lámpafény aranylik a kalácson,
A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind
Összejönnek
A percet édes szóval ütni el,
Amíg a tél a megfagyott mezőket
Karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
Ezüst tükörből bókol a rakott fa,
A jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony
Szobám
sarkában a
békesség fája
zöld ruháján sok
ezernyi szín, alatta fénylő
melegségben a gyermeki világ
játszani hív. Játszani, játszani,
békében játszani gyermekem veled
hagy játsszam még, körültáncolom veled
a világot most, mikor mindenki érzelme ég.
Nézem a fámat és egyre jobban érzem a fenyő
illatát, töprengem azon, hogy milyen jó lenne, ha
örök maradna ez éjszakám. Csillagszórók a gallyak
csúcsán szórják a karácsony csillagát, béke csillagok
röpdöső fényei
szobámból
szálljatok
mind tovább.
"A régi álmok jó álmok voltak. Ugyan nem váltak valóra, de
jó, hogy voltak."
Kicsi az én szívem, kicsike darabka,
Édesanyáméból úgy van kiszakítva.
Azért siet oda, azért szeret ottan
Ahol ez a két szív újból összedobban.

Fejem Édesanyám ölébe lehajtom,
Forró imádságom az égbe sóhajtom:
Akit két karommal átölelek itten,
Azt az édesanyát áldjameg az Isten!
„Drágám, felejtsd el mindazt, ami nem történt meg köztünk.”
„Engem azért érdekel a jövő, mert életem hátralévő részét abban szándékozom eltölteni.”
„Az egyik az orrát piszkálja az ujjaival, a másik remekműveket alkot velük.”
„… néha meg tudok bámulni olyasmit is, amit nem tartok bámulatra méltónak.”
"Ha a Menny minden ruhája az enyém volna,
megmunkálva arany és ezüst fényekkel;
szép kék, áttetsző és fekete ruhák,
az éjszaka és a fény gyönyörű ruhái.
A lábad elé teríteném minden ruhámat,
de én szegény vagyok, csak álmaim vannak,
ezért az álmaimat terítem a lábaid elé.
Óvatosan járj, mert az álmaimon lépkedsz."

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló