Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ha akarnám se tehetek róla, ősz hajszál mosolyogva takarja árnyékom. Tudatosan taszítom a jót, melynek csak keserűséget okozhatok... Elfogadáshoz fiatal, segítséghez túl öreg.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Attól, hogy nem akarod, a dolgok még megtörténnek. Tudom, hogy nehéz elfogadni egy fájdalmas veszteséget, amiről azt hiszed, a te hibád. Pedig nem te tehetsz róla. Néha olyan nagyon nehéz elengednünk azt, akitől azt várjuk, hogy majd mindig mellettünk lesz. Mégsem a te bűnöd, ha elveszíted azt a valakit. Ez a sors dolga. Vagy ha nem a sorsé, akkor arra az emberre kell hagynunk, aki miatt a fájdalmat érezzük.
Beteg volt az édesanyám tudta, hogy meg kell halni,

Nem látta többé soha senki sem Őt mosolyogni.

Fájt neki itt hagyni hőn szeretett minden gyermekét,

Könny mardosta nagyon sokszor fájdalmakkal telt szemét.



Nézd, - hoztam neked virágot, hogy ne búsulj jó anyám,

Kerti rózsát, a legszebbik ágát, ne sírj anyácskám.

Szeretem nagyon, róla álmodom, mikor lefekszem.

Fekszik lázban a gondos anya, - halálos betegen.
Úgy észlelni a világot, mintha egyszer már láttad volna, s úgy beszélni róla, mintha előtted soha senki nem látta volna még.
Rengeteg ember próbálta már megfogalmazni, kiket is nevezünk barátnak. Sokan azt hiszik, hogy ugyanaz mint a haverok, pedig ez teljesen más. A haverokkal jól érezheted magad, a haverokkal hülyéskedhetsz, a haverok veled együtt nevetnek. A barátokkal is megteheted ezeket, de ők nem csak a boldog perceken osztoznak veled, hanem a szomorúakon is.. Amikor minden erőddel azon vagy, hogy ne mutasd ki a külvilágnak, hogy belül szomorú vagy, és csak mosolyogsz, ők akkor is tudják, hogy valami nincs rendben. Ők soha nem hazudnak neked, és pont azért vannak, hogy melletted legyenek mindig. Ők készen állnak arra, hogy megvigasztaljanak téged ha szükséged van rá, és, hogy te is adhass nekik valamit magadból. Ők soha nem fordulnak ellened, és mindig kiállnak melletted. Elég ha csak a szemedbe néznek, és tudnak mindent. Nem hagynak magadra amikor nagyon egyedül érzed magad, és a legfontosabb:

Ők nem foglalkoznak azzal, hogy mások mit gondolnak rólad, ők nem hiszik el rólad a hazug pletykákat, őrájuk örökre számíthatsz, mert ők az igazi barátok...
~Te még kölyök vagy, fogalmad sincs arról miket hordasz itt össze.
~Oh, köszönöm szépen.
~Ez érthető. Sose hagytad el Bostont.
~Nem.
~Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni.
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. Ha rád nézek, nem egy okos, magabiztos férfit látok, csak egy nagyképű, önző, ijedt kölyköt.
Azt gondoltam, hogy a megbecsüléshez szükségszerűen az alárendeltségen keresztül vezet az út. Életem akkoriban kizárólag erről szólt: alávetettnek lenni; mindennap tűrni.
Nem tehetek róla, hogy ennyire beloptad magad a szívembe...nem tudom, hogy sikerülhetett ez pont neked, de már ott maradsz, amíg csak élek.
Az ember nem annyit ér amennyit az arca, mert a szív és a lélek hiányzik róla.
Miért kell mindig magamban vándorolni, s imákat mondani valakiért... s miért kell csak mindig rólad álmodozni, ha nem szeretsz, miért? miért? miért?

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom