Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
„Senkit nem kényszeríthetünk arra, hogy szeressen - senkit, hogy ne szeressen. Senki baján nem segíthetünk, ha képtelen a szeretetre.”
Talmud
„A batság - ez a szent emberi kapocs - úgy oltalmaz a magánytól, a számkivetettségtől, a félelemtől, a mozdulatlanságtól, hogy énünket megkettőzi: két szem - egy látvány; két szív - egy érzés; két hang - egy gondolat; két test - egy lélek.”
„Azt akarod, hogy figyeljek Ted,
Magányom ködét így fúrja át,
Pillantásod: az a pillanat,
Amikor észrevetted,
Hogy megálmodtalak.”
„Nap ragyog az égen, szívemben zord sötétség lészen.
Emlékszem a napokra, mikor szavaid lelkemet csiklandozta.
Neked adtam a szerelmem, de te elárultál, mikor a két szép
szemedre éheztem. Felnéztem a sötétségbe, s láttam, hogy
egy közülük a jövőm része. Még csak pislákol és keresi azt
a tüzet, amely kicsapongó lángjaival érzelmeket fűthet.
De a felhő betakarja bolyhos pamacskáival, így ébredek, mindez tévedés volt csupán, pokol átkaival.”
„Az ember olyan lény, akinek meg sem kottyan hét év várakozás, ha tudja, hogy chel vár a hetediknek a végén. Még újabb hét évre is telik. Ha viszont nincs róla fogalma, hogy hová is rohan és minek, akkor azt sincs türelme kivárni, míg a közlekedési lámpa zöldre vált.”
„Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted és okosabb, mint véled!”
„Mert d várni olyan, mint esőre aszályban. Hasztalan és időrabló.”
„Soha nem értettem meg, miért életem legszebb emléke a pillanat, mikor – tízéves lehettem – egy téli délután beléptem anyám sötét, üres hálószobájába, s a küszöbön állva megpillantottam a bútorok politúrján és a kályha csempéin az ablak előtt, az utcán és a szemközti házak tetején világító hó kékes visszfényét. E pillanat vazsát nem tudom elfelejteni. A hó kék fénye a sötét szobában valósággal megdöbbentett, s ugyanakkor sem azelőtt, sem azóta nem észlelt boldogságérzettel töltött el. A titoknak, a mesének, az álomszerűnek, az anderseninek, az elvazsoltnak ezt a teljes kápzatát addig nem ismertem, s később sem találtam meg az életben, soha, sehol. Mi történt akkor a szívemben, idegeimben vagy a világban? Nem tudom megmagyazni. A csodálatost nem lehet magyazni. S az ilyen emlék örökké dereng egy lélekben, ugyanolyan mesés, kékes fénnyel, mint anyám hálójával szemközt, a háztetőkön a hó.”
„Az alázat olyan tünékeny, hogy nyomban elveszítjük, mihelyt szert akarunk tenni.”
„Soha ne lépj hátra, még akkor se, ha lendületet akarsz venni.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló