Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
kell ébrednünk, hogy éppoly mélységesen félünk élni és szeretni, mint meghalni.
Talmud
Minél inkább bílunk, annál kevésbé szeretünk.
Újra kezdeni mindent e világon, - megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyájunkban mégis, belőlünk sürgetve dalol, újra hiteti, hogy eljön valami, valamikor, valahol...
Szomorú dolog remény nélkül élni, testvér... Előrenézek, és a jövő elijeszt... Valami dermesztő, északi-sarki atmoszféban járok-kelek, ahova be nem hatol a nap sugara...
Elbúcsúzom, de ott leszek, Ahol a szél zúg, a nap nevet. Elbúcsúzom, de itt marad, Belőlem néhány pillanat.
Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik d vissza.
Ha mi árnyak nem tetszettünk, Gondoljátok, s mentve tettünk: Hogy az álom meglepett, S tükrözé e képeket. E csekély, meddő mesét, Mely csak álom, semmiség, Nézze most el úri kegy, Másszor aztán jobban megy. S amint emberséges Puck A nevem: ha megkapjuk, Hogy most kímél a fulánk, Jóvátesszük e hibánk, Máskint a nevem ne Puck Legyen inkább egy hazug. Most uraim, jó`tszakát. - Fel, tapsra hát, ki jó bat, S Robin megjavitja magát.
Olvad az idő, mint a halvány jégvig, és a tűnő boldogság majd véget ér. Ott állsz egyedül, falevél a dombtetőn, álmos holdfény d köszön, s elfúj a szél.
Most, mikor túlesett már az első meglepetésen, egyszerre elfáradt. Az ember egy életen át készül valamire. Először megsértődik. Aztán bosszút akar. Aztán vár.
Aki szeret, aki mindig szeret, nem ér panaszkodni és boldogtalannak lenni.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló