Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az erdőn nőtt egy kicsi fa, nem volt se nyír ,se tölgy
Egy öreg fenyő kisfia, mely télen, nyáron zöld.
A szellő dúdolt altatót, oh, aludj kis fenyő
A hó meg adott takarót, ha nagyobb hideg jő.
Ám egy téli szép napon, jött egy apró szán
Oly simán siklott a havon, s úgy szikrázott a hám.
A szánkó előtt ló dobog, s egy ember szállt le ott
S a fejsze egyre csattogott, a fenyő pattogott.
Most itt vagy köztünk kis fenyő, az ünnepünk így szebb
Hát had köszönjük teneked e kedves ünnepet!
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
„Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak,
azoknak vezetőül szolgálnak. Másoknak nem egyebek csöppnyi
fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az
üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind
hallgatnak. De neked olyan csillagjaid lesznek, amilyenek senki
másnak...mintha a csillagok helyett egy csomó kacagni tudó
csengettyűt kaptál volna tőlem.”
„De nem várhatok rád, mert rád várni olyan, mint esőre várni aszályban, hasztalan és időlopó.”
Nem tudod, mit rejt a sorsod.
Mosolyt hoz-e vagy könnyeket.
Tanuld meg feledni a rosszat, s őrizd meg a boldog perceket...
„Az emberi hang színe, elbűvölő sokfélesége oly nagy hatalmú, hogy szíveket nyerhetsz szívedért cserébe.”
„A szerelem egy olyan ígéret, amit eleve törötten adnak át!”
„A szerelem megsemmisíti az észt.
Az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edénye. Amikor az egyik megtelik, a másik kiürül.”
„Mikor mosolyt hoztál, ékszerekre vágyott,
Mikor reményt adtál folyton csak bántott,
Mikor naiv voltál, ő mindig kegyetlen,
Nem való hozzád, hidd el nekem.”
„Ott feküdtem, nem tudom, mennyi ideig, mellettem az a lány. A keze könnyedén tovább cirógatta megizzadt testemet. Fojtott öröm zsibongott bennem: nem békesség volt, hanem olyasmi, mint amikor a láng ellobbantéval még fel-felparázslik hamu alatt a tűz. Nem haboznék boldognak nevezni bárkit, akinek jutott már osztályrészül valami ehhez fogható (így motyogtam mintegy félálomban), ha mégoly ritkán is ebben az életben (én például csak ez egyszer, most éreztem), s ha mégoly futólag, egyetlen röpke pillanat erejéig is csupán. Az ember mintha megszűnnék létezni, már nem is érzi önmagát, azt se, milyen kicsivé lett, hogy szinte megsemmisült, és ha bárki halandó (így elmélkedtem) csak egyetlen röpke pillanatra is belekóstolhatna abba, amibe én most belekóstoltam, rögvest görbén nézne erre a romlott világra, bántaná, mily szégyenletes a hétköznapi lét, megérezni, micsoda teher ez a halandó test...”
„[…] a legeslegszentebb szeretethez hasonló érzés hatott át éppen, olyasmi, amiről a doktorok beszélnek: megmutatta, milyen az az önkívület, melyben szerető és szeretett ugyanazt akarják (és titokzatos megvilágosodás útján tudtam e percekben, hogy a lány, bárhol legyen is, ugyanazokat a dolgokat akarja, amelyeket én is akarok...)”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom