Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A bor lator bajnok, legelőszőr is a lábáról ejti le az embert.
Talmud
Parce mero, coenato parum: non sit tibi vanum surgere post epulas, somnum fuge meridinum. - Mértékkel élj a borral: keveset a vacsorához, étkezés után állj fel, s kerüld a déli álmot.
Boni vini, boni viri non est quaerenda origo. - A jó bornak és a derék férfinak nem kell kutatni eredetét.
In vino veritas, in vino feritas.- Borban az igazság, borban a vadság.
Vini amor immodicus mentis persaepe vigorem atque boni famam nominis imminuit. - A mértéktelen borfogyasztás gyakran az értelmet elhomályosítja és az ember jó hírnevét is megtépázza.
Vinum subtile creat in sene cor iuvenile, sed vinum vile reddit iuvenile senile. - A finom bor az öregembert megfiatalítja, a silány bor a fiatalt is megöregíti.
Bonum vinum hedera non indiget. - A jó bornak nem kell cégér.
„A tetőpontra az jut, aki tudja, minek örüljön, aki a boldogságát nem tette másoktól függővé, aki nem nyugtalankodik, aki bízik önmagában...Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell leásni érte! Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, a bensődben derül. Szórd el, ami csillog, és az igazi jóra vesd tekinteted! Örülj a magadénak! Hogy mit jelent ez? Téged, és éned legszebb részét! Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha szándékaid becsületesek, cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik..., akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton, amit életnek nevezünk...”
„Nem oda érkeztem, ahová indultam, hanem oda, ahová el kellett jutnom.”
„Soha nem értettem meg, miért életem legszebb emléke a pillanat, mikor – tízéves lehettem – egy téli délután beléptem anyám sötét, üres hálószobájába, s a küszöbön állva megpillantottam a bútorok politúrján és a kályha csempéin az ablak előtt, az utcán és a szemközti házak tetején világító hó kékes visszfényét. E pillanat varázsát nem tudom elfelejteni. A hó kék fénye a sötét szobában valósággal megdöbbentett, s ugyanakkor sem azelőtt, sem azóta nem észlelt boldogságérzettel töltött el. A titoknak, a mesének, az álomszerűnek, az anderseninek, az elvarázsoltnak ezt a teljes káprázatát addig nem ismertem, s később sem találtam meg az életben, soha, sehol. Mi történt akkor a szívemben, idegeimben vagy a világban? Nem tudom megmagyarázni. A csodálatost nem lehet magyarázni. S az ilyen emlék örökké dereng egy lélekben, ugyanolyan mesés, kékes fénnyel, mint anyám hálójával szemközt, a háztetőkön a hó.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló