Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
'Egy idő után úgyis megunod..' Sokszor halljuk, de bizonyítani sosem tudjuk annak, aki még nem érezte: hogy akit igazán szeretünk, megunni nem tudjuk. Csak megszokni tudjuk körülölelő szeretetét:)
Talmud
Mikor 4 éves voltam, azt kérdezték tõlem, hogy mi akarok lenni. Én meg azt feleltem, hogy hercegnõ vagy éppen énekes. Pár év múlva ismét megkérdezték, erre én ugyanezt feleltem. De felnõttem és komoly válaszokat várnak, de tudom, hogy nem annak jött el az ideje, hogy mindent tökéletesen csináljak, hanem hogy hibákat kövessek el.
Rohan az idő, mint homokszemek az ember ujjai közül, úgy peregnek a percek. Gyorsan, hang nélkül. Szeretnék megállni, egy olyan ponton, ahol még biztonságban tudtam magam... Csak állni egyhelyben. Lehet, hogy hiába várok olyan csodát, amiben nem hiszek. De hiszem, hogy az élet még szebb is lehet.
Minden olyan furcsa, az élet már korántsem olyan barátságosan hívogató. Felnőni felelősség... És azt hiszem még nem vagyok elég felelősségteljes.
Living is knowing how to love, loving is knowing how to live
Édesapámnak!!!

Nézem a csillagot, Te már ott én még itt vagyok, Te mosolyogva nézel rám míg én fájdalommal gondolok te rád. Fájdalmam elmondani nem tudom, mást nem tehetek csak némán Rád gondolok. Köszönöm hogy felneveltél és fénylő csillagá emeltél. Én voltam a Te csillagod és most Te leszel örökkre az Én fénylő Csillagom. Ha felnézek majd az Égre látni fogod Te vagy a Szívembe vésve!!!! SZERETLEK ÉDESAPA!!!!!!
Láttam már szépet és csúnyát!
Láttam már gonoszt és kedvest!
Láttam már halált és születést!
Éltem már át tragédiát és boldogságot!
Éltem már át utálatot és szeretetet!
Éltem már át bánatot és örömöt!
Ritkán láttam örömödet, boldogságodat!
Ritkán éltem át szereteted és szépségedet!
Hisz elmentél távol tőlem a szigetország mélyébe!
Absque pugna non est victoria. Küzdelem nélkül nincs győzelem.
Tudom, hogy itt vagy valahol közel,

s csak azt várom már, hogy mikor jössz el?!

Itt vagy a dalban, mely szívem tépi szét,

s a fuvallatban, mely hangom viszi feléd!

Felugrok, s rohanok a nagy világban,

nem tudom merre visz majd a lábam...

Ott járok, hol még sosem jártam,

az érzelmek kusza labirintusában.

Futok, rohanok, nem látva a célt,

majd földre rogyok, úgy érzem, nincs remény,

s mikor könnyekbe borít a mély csüggedés,

felnézek, s látom, hogy TE ott jössz felém!!!
A családom volt az egyetlen, az igazi kincsem,
De egy pillanat alatt széthullott és már bárhogy is fáj, nem tehetek ellene semmit.
Az igazán nehéz helyzetben semmire sincs annyira szükségünk, mint egy szerető családra.
Örüljön akinek ez még megadatott, becsülje meg mindennél jobban mert lesz idő mikor már késő lesz.
A legrosszabb dolgok is bekövetkeznek olykor, mikor a gyermek épp bontakoztatná ki repülő tudását, viszont egy röpke pillanat alatt a földre hull és ökölbe szorított kézzel sír.
Annál kegyetlenebb dolog nincsen mikor szeretettel és tisztelettel (Pl anyák napján) egy bonbonnal vagy egy virággal nem áll már módodban felköszönteni a szerettedet. Mivel nem marad más csak egy sírhalom, ahova teheted a virágod. Illetve a remény, hogy odafent nincs többé fájdalom és gonoszság.
Így belegondolva nekik sem lehet könnyű, hogy odafentről lefelé tekingetnek és látják gyermeküket megingani az élet göröngyös útján.
És nem tehetnek semmit, hiába látják, hogy merre van a helyes ösvény.
Szokták mondani: ha még él az egyik szülőd, csak félárva vagy. Ha a másik szülőd is meghal, akkor leszel igazán árva.
A bajnokok bajnoka vagyok. Ha futok, remeg a föld, megnyílik az ég és halandók ujjonganak. Ez a diadal útja... És tiszteletkört teszek a tulajjal, aki virágos takarót tesz rám...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló