Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem az a fontos, hogy meddig élünk, Hogy meddig lobog vérünk, Hogy csókot meddig kérünk és adunk, Hanem az, hogy volt egy napunk, Amiért érdemes volt élni.
Talmud
Azért találták fel, - emeljünk kalapot! - Régi bölcs atyáink hajdan a névnapot: Máskép a szeretet közülünk kihalna; Máskép a halandó, nem lévén alkalma, Sohasem óhajtná embertársa javát, - És akkor az élet nem érne egy kovát.
Míg a nap egünkön magát felemeli, Múzsám, neved napját ekképpen tiszteli. Az öröm, az élet édes balzsamoma, Légyen bús szívednek gyógyító flastroma.
Perdülj, kis citerám, Vígságos nótára, Kedves nagyapónak A neve napjára. Hány csillag az égen, Harmat a fűszálon, Kedves nagyapóra Annyi áldás szálljon!
Szép életem, lobogj, lobogj tovább, cél nélkül, éjen és homályon át. Állj meg, te óra és dőlj össze, naptár, te rothadó gondoktól régi magtár. Ifjúságom zászlói úszva, lassan röpüljetek az ünnepi magasban.
Útjaink százfelé válnak, de szívünk egy célért dobog, nekivágunk a küzdelmes mának, és épít karunk egy szebb holnapot.
Urak, ma itt mindnyájunktól dupla kedvet kívánnak, Nevenapja van a háznak és a ház asszonyának.
Ugy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta.
Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé fínomul, Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik.
Mosolyog a napsugár, mosolyog az ég is, locsolkodok, tojást kapok, s mosolygok majd én is.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló