Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
A "tegnap" csak egy régmúlt volt, messze az álmok mögött.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
...éjfél van, júniusi nap,
állok a bűvös hold alatt...
Nem az életben, hanem a mindennapokban teszek nagyot!
Lehet, hogy megszabadulsz az emlékektől,
De attól Őt soha nem vered ki a fejedből.
A tárgyakat kidobhatod,
A nevét bárhonnan lefirkálhatod,
De fejedből már sohasem tűnik el.
Minden nap szomorúan kelsz fel.
Mások odajönnek, kérdezik: mi a baj?
Te csak a földet bámulod, és forog veled a talaj.
Sírni már nem tudsz, hisz nem vagy bánatos,
Egyszerűen csak magányos!
Ne sírj, ne félj, csak várj,
Pár hónap s elmúlik ami fáj!
Tudod milyen érzés magányosnak lenni?
Amikor nem tudsz az úton egyenesen menni.
Nem érzel se hideget, se meleget,
Nem érdekelnek a tekintetek.
Körülnézel, de nem látsz semmit,
Csak az arcát szemeit.
Egész nap semmit se teszel,
Éhes vagy, de nem eszel.
Kinyújtod kezed, hogy elkapjanak,
De a karok, melletted elsuhannak.
Ami tegnap szép és jó volt,
ma csak boldogságot olt.
Végigsétálsz az utcán egyedül,
Magányosan, ahogy a tücsök hegedül.
Ne kérj segítséget, ők nem érhetik,
hogy szíved, miért, kiért vérzik.
magadba kell megoldanod, azt ami fáj,
Ne hagyd, hogy elfedjen a homály!
Kelj fel, küzdj ellenne, higgy benne,
Élj úgy, hogy a holnapi nap jobb lehetne!
Elérkezett az legszebb, legboldogabb meghitt pillanata, csupa nagy betűkkel írva, ma van Anyák napja. Szeretném szép haját megsimítani, két dolgos kezét fogni és kezemben tartani. Kezét kezemben tartani, kedves mosolyú arcát boldognak látni. Köszönet egy jóságos Édesanyának mindenért, önzetlen szeretetéért. Köszönöm hogy, gyermeked szereted. Szeretet és hála az Édesanyáért.
És mikor eltelnek a hetek, hónapok, s talán évek, nem leszel több, csak egy szomorú emlék, egy homályos és régi korból, amire már nem akarok emlékezni. Nem fog már annyira égetni, fájni, hogy velem voltál, az sem, mikor elmentél, az sem, mikor újra láttalak, csak az fog iszonyatosan fájni, még évekkel később is, hogy nem voltam elég neked. Hogy a szívem minden szeretete, rajongása, a lényem teljes felajánlása számodra, ez mind, mind kevés volt. Sokat adtál nekem. Sokat adtam neked. Elvetted az eszem, és a szívem, hiába könyörögném vissza, mert tönkre tetted már. A tisztaság és a becsület rég eltűntek, a szomorúság, a hasító fájdalom, és a porba hullott önérzet maradt csak. Úgyhogy neked adom hát, vidd, ne is hozd vissza soha. Így nekem már nem kell. Szívesebben élek szív nélkül tovább, míg egy nap mi leszel? Csak egy szomorú emlék, egy homályos régi korból, melyre nem akarok már emlékezni. Mert amikor eljön a búcsú pillanata, mindkettőnkben meghal valami.
Én isteni fénynek hívom azt az ablakot, mert a mennyországra emlékeztet. Ha látsz egy napsugarat, amely átvilágít azon az ablakon, vagy egy akármilyen másik ablakon, mindig tudd, hogy ott vagyok veled, jó? Én leszek az a fény. Én leszek az ablakon átszűrődő fény.
Élet,
Szabadok voltunk. Céltalanul elindultunk valamerre. Gyönyörű őszi nap ígérkezett, olyan, amikor a falevelek az arany minden árnyalatában ragyognak a napfényben. Kettesben voltunk végre. Megbeszélhettük volna a legfontosabb titkainkat, de nem tettük. Mindenféléről beszélgettünk. Minden másról. Amilyen bizarr mederben folyt az életünk, próbáltunk olyasmiről beszélgetni, ami mindkettőnk számára normálisnak tűnt. Egy teljes nap kettesben, a világ gondjai nélkül - ez volt mindenünk, és nem akartuk elpazarolni.
Az élet túl rövid ahhoz, hogy sokáig várj valamire, DE! túl hosszú ahhoz, hogy minden nap csak a mának élj!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom