Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Kis bárányom, be-e-e,
engedj engem beee!
jóllakatlak málnavízzel,
nincs annál jobb eledel,
rétre futok veled el.
Madár ül a tojáson,
harang kondul faágon!
Talmud
Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek szívmet nyomja mikor a múltba nézek, könnyeim hullnak a párnára borulva, sírok egy végtelen könyvet lapozva, tudom már elmúlt, vége a szépnek, szépen lassan eltűnnek a képek, sebeim maradnak nyitva a világnak, példát mutatva, gátat szabva a hibáknak.
Fájdalom az, amikor a szerelmed ott van melletted, és te nem tudod neki bevallani.
Fájdalom az, amikor tudod, hogy mit nem szabadna érezned, és mégsem tudsz ellene semmit sem tenni.
Fájdalom az, amikor szenvedni látod azt, akiért mindent megtennél.
Fájdalom az, amikor csendben maradsz, pedig kiáltanál...
Ha egy nemzeti ünnepen a kormány ellen sztrájkolsz, nem a vezetőknek teszel rosszat, hanem a történelem nagyjait nem tiszteled.
Lehet nem hiszed el, de hiányoztál nagyon
Összetör a vágy, a csókodra szomjazom
Nálad voltam én, nem felejtem el
Mostmár nem hibázhatok, kellesz nagyon.

Szívem újra él, és én mégis haldoklom
Oh, a hangodat vajon még egyszer hallhatom?
Annyit vártam rád és látod eljöttél
Végleg itt maradhatnál
Hogy szeress nagyon
Ha tudnám,hogy újra látlak még
Küzdenék azért a percért mit Veled együtt tölthetnék
Ha szeretnél nem fájna semmi sem többé
Mikor velem voltál, minden jó volt, minden szép és tiszta,
De beborult az ég, a madarak elszálltak a .........ba!
Elhervadtak a virágok, fekete lett a szivárvány,
Leszálltam a fehér lóról, most pofán váglak királylány!
Lehetek én görény, a tetű, na meg a szemét,
Könnyű kimondani, hogy vége, ellökni a másik kezét!
Eddig utánad futottam, most meg előled menekülhetek,
Az emléked temetném, de minden reggel sírva ébredek.
Mielőtt kinyitnám a szememet álmom utolsó képe villan fel
Az arcod látom, a kép hirtelen illan el,
Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem,
Egy gyenge mondat vigasztal, egyedül jobb nekem...
Amit az Élet súlyos keze belekarcolt a Nagy Könyvbe, azt onnan már földi halandó csak hatalmas erőfeszítések árán tudja kitörölni, de akkor sem nyomtalanul.
Néha, megáll egy pillanatra az idő... egy-egy jelenet... úgy marad meg bennünk... mint egy kimerevített kép, elhalkuló hangok, lelassult mozdulatok... semmi sem változik, aztán elmúlik a pillanat.
Nagyon fájt, mikor elmentél tőlem,
Sokáig úgy hittem, ezt túl nem élem.
Megtudtam, mikor a fájdalom ért,
Mit jelent szenvedni valakiért.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló