Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nem mindig könnyű meglátni valakinek az igazi jellemét, néha a férfias felszín mögé kell nézni, hogy azt a törékeny lelket megpillantsuk, nem szabad bedőlni az ékszer csillogásának, hogy megtudjuk hamisítvánnyal állunk szembe, ki kell hozni az igazságot az árnyékból, hogy felismerhessük mosolyának szépségét, bizony embertársaink nap mint nap rejtegetik előlünk valós természetüket és erre sajnos csak akkor döbbenünk rá amikor már késő.
Talmud
Küldje be kedvenc idézetét »
Elég furcsa az, hogy amikor kapsz valamit az élettől, akkor valami mást elveszítesz. Az egyensúly mindig megmarad. Az élet ad, és elvesz.
- Miért házasodunk?
- Mert kell, hogy legyen szemtanúja az életünknek. 1 milliárd ember él ezen a bolygón, ugyan mit számít egy élet. De a házasságban ígéretet teszünk, hogy mindenre odafigyelünk. A jóra, a rosszra, a szörnyűségre, a csip-csup dolgokra. Mindenre, mindig, mindenhol. Azt mondjuk az életed nem marad észrevétlen, mert én észreveszem. Az életed nem marad titokban, én a tanúja leszek.
Születésed napján mit kívánjak neked?
Gyönyörűt, egyedülit nagyon-nagyon szépet!
Amit csak én kívánok neked és senki más,
Ami egyedüli, akárcsak Veled a nagyvilág!
Talán azt, hogy sokáig maradj meg nekem,
Hogy legyél itt mindig egészen mellettem.
Ez a kívánság is önző látod,
Ezért egyszerűen csak:
Boldog Szülinapot Kívánok!
Akinek szép a lelke, szép a szeme,
Érző lelkének mindig a tükre lesz.
Bájos arca, formásan szép a teste,
Finom lényének örökös nyertese.

Megtanulom a nevüket, a szívembe zárom őket, aztán elmúlik. Többé már nincs. Mindig magányosnak éreztem magam, mert a szívem nem tarthatta meg a kincseit.
Élt egyszer régen egy férfi, aki imádta a virágokat. Napokat tudott eltölteni azzal, hogy kisétált az általa oly’ becsesen gondozott kertjébe, és csodálta virágai szépségét. Egy nap azonban olyan virággal találkozott, ami más volt, mint a többi. A férfit földre terítette a virág lenyűgöző látványa, nem tudott szabadulni attól a félelmetes érzéstől, hogy lesz majd idő, amikor elveszíti a virágot. Odasétált a virághoz, és egy apró mozdulattal elszakította gyökerétől, majd a nappaliban lévő vázájába helyezte, hogy mindig vele legyen féltett és szeretett virága. A virág azonban idővel elhervadt, a férfi szomorú lett, mert ráébredt, hogy azzal, hogy magáénak akarta a virágot, megfosztotta őt szabadságától, és bár így egy rövid időre csak az övé volt, de végül mégiscsak elszakadt tőle. A férfi tudta, hogy soha nem kaphatja vissza virágát, mert az meghalt. Egész életét abban a magányban élte le, amit saját maga okozott magának. Többé egy virág sem tetszett neki, mert egy sem volt ahhoz fogható, akit ő szeretett.
Állt a fiú a vízparton, és úgy érezte, mindenben benne van minden, s ez a minden az idő, amely kibontja és elrakja az évszakok pelenkáit, virágos ruháját, lucskos rongyait és havas bundáját. De mindig megvan minden a végtelenség öreg sublótjában, nem pusztul el semmi, csak vár ás jön, vár ás megy, amíg csak ki nem hűl a föld, vagy még azután is, mert el nem veszhetik semmi, csak megváltozik.
Időnként annyi kérdés zakatol a fejemben..vajon jól tettem ezt vagy azt,vajon jó ember vagyok-e, vajon szeretnek-e az emberek? De aztán mindig arra gondolok hogy ezekre a kérdéseinkre a mindennapok válaszolnak..az események sorozata, a tettek következménye...az hogy mennyi baráttal és mennyi ellenséggel rendelkezel...minden adott minden előttünk van..a kérdés csak az hogy elég bátrak vagyunk-e ahhoz, hogy kellő nagyságúra kinyissuk a szemünk és szembesüljünk a válaszokkal..ahogy mondani szokták..ne csak nézz, láss is!
Gyerekkorunkban félünk éjszaka, mert attól tartunk, szörnyek bújtak az ágyunk alá. Ahogy öregszünk, a szörnyek egész mások lesznek. Önbizalomhiány, magány, megbánás... és bár idősebbek vagyunk és bölcsebbek, rájövünk, hogy még mindig félünk a sötétben.
Ha változtatni akarsz az életeden, akkor százezer lépés fájdalmával kell megküzdened. Elindulsz, egy lépés fájdalom. Továbblépsz, még egy lépés fájdalom, de ebben az egy lépésben hogyan lenne benne a százezer lépés fájdalma? A gyáva ember ettől az egy lépés fájdalmától fél. És racionális hazugságokkal próbálja megmagyarázni, hogy miért is nem teszi ...tovább »meg. Mert aki fél, az elkezd kifogásokat gyártani, hogy megmagyarázza a saját szegényes lelki bizonyítványát. Ahelyett, hogy szembenéznénk azzal, mit tettünk magunkkal, elkezdjük sajnálni magunkat. Ami jajveszékelésbe fordul, majd marjuk magunkat, hogy lehettünk ilyen hülyék. De még mindig nem változtatunk.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom