Kiemelt kategóriák
»
» Szerelmes SMS
» Születésnap
» Élet
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Remi tisztára olyan volt, mint egy kisgyerek. Valamikor régen, franciaországi magányos iskolás éveiben mindent elvettek tőle; a nevelőszülei csak bedugták különböző iskolákba és rá se bagóztak; lekezelték és sorban kirúgták mindegyik iskolából; aztán csak járta a franciaországi utakat és káromkodásokat rakott össze az ártatlan szótárából. És most mindent vissza akart szerezni, amit elvesztett; és mivel elvesztette mindenét, nemigen volt esély arra, hogy valaha is végez a visszaszerzésével.
Talmud Alkalmazkodás,
Küldje be kedvenc idézetét »
Minden egyes lovaglás után az életemben egy új fejezet nyílik.
Élet,
Miért olyan nehéz olyan embereknek megnyíni akik a szívünkhöz túlságosan is közel állnak?
Talán a megfelelni vágyás miatt?
A félem az elengedés és az ő hiánya miatti űr miatt?
A bizalom hiánya miatt?
vagy azért mert minden megváltozott körülötted és körülötte?
Talán ezekre a kérdésekre a megválaszolás a legnagyobb kihívás...
Talán ezt rontjuk el mindnyájan,
megfutamodunk a miértek elől elcsomagoljuk a szívünk legmélyére
és legszívesebben elfejtenénk,hogy valaha is ott volt,
de tudva tudjuk,hogy ezek a kérdések mindig foglalkoztatni fog bennünket.
Élet,
Most mindenki egyszerre beszélt, csak az angol és Péter hallgattak. Milyen kedves, hogy hallgat velem! - gondolta meghatva Péter. Most minden csekélység meghatotta. - Kedves ember. Azt is kérdezhetné, miért hallgatok; vagy valamilyen versenyeredményt. Ezek a kis ajándékok az életben: egy ember, aki megfelelő pillanatban hallgat.
Művészet,
A ló szép. A ló jó. A ló nekem vaLÓ! Ide nekem minden lovat, annyira jók hogy csak na, ló, ló, ló, imádnivaLÓ!!!!
Lovas,
"Amikor azt mondod:
-Ez egy álom - abban a pillanatban készülj fel a legrosszabbra, hiszen ahogy minden álom véget ér amikor felébredsz, egyszer ez is véget ér..."
Élet,
A "pesti ember" sietett, és nem törődött vele. Rögtön megérkezésekor tapasztalta ezt. (...) Ez a modor fájt neki, de roppant bámulattal töltötte el. (...) Néha azonban hidegnek látszottak, sőt szívtelennek. Senki se kérdezte például azt, amit otthon a főispántól kezdve mindenki föltétlenül megkérdezett volna tőle, még az is, aki csak látásból ismeri: - "no, Kornél barátom, ugye gyönyörű Pest?", "ugye nagy a Duna?", "ugye magas a Gellérthegy?" Aztán nem tekintettek nyílt, szeretetre áhítozó arcába sem, melyet eleinte - az első órákban - oly határtalan bizalommal emelt mindenki felé, hogy egyesek önkéntelenül elmosolyodtak, s háta mögött összenevettek ennyi tapasztalatlanság és ifjúság láttán, mindaddig, amíg - pár óra múltán - meg nem tanulta, hogy arcát el kell zárnia, ha nem akar nevetségessé válni. Itten megszűnt az a széles, kedélyes világ, az a cukros babaélet, az a főzőcskejáték, melyet a vidéken megszokott. Egészen más kezdődött itten. Több annál és kevesebb.
Fölzaklatva ezektől az újságoktól, minden helyzetben megaláztatva és újra-újra vérig sértve lézengett ide-oda, s mint akit megnyúznak és nyers húsához tapadnak a tárgyak, fájóan fölszaggatva a gyógyuló hegeket, minden benyomásra betegesen fogékony lett.
Élet,
Nyitott szemmel járj.. szól a mondás
mégis ha látsz minden oly más
Láss anélkül hogy néznél mást
hunyd le szemed, lelked tárd
Én látok egy ablakot, zárt
kilincs, zár hiányzik csupán
kézzel nyitni nem lehet már
egy ablak a semmiben száll
melynek tuloldalán mindenség vár
Félsz, kételkedsz, vársz
mire, te sem tudod csak állsz
lelkedet nyitva tartva, védtelenül, készakarva tévedsz!
Tévelyegsz mert csak keresel céltalan a semmiben
egy ablakra találva, azt megcsodálva. mit rejt?
kérdesre választ nem lelsz
egy ablak, sejted?
keresd, ne add fel, ne vessz el
merj ablakot nyitni,
de bármit lelkedbe ne engedj!
Élet,
Félek közel engedni magamhoz az embereket,
félek hátba szúrást kapnék bizalom helyett,
azt hiszed ismersz és mindent tudsz rólam,
gondolkozz, te ismered az eldugott, igazi oldalam!?

Akkor meg miért veszed tudatlanúl szádra a nevem,
ha hülyeségeket mondasz a hátam mögött, kedvesem?!
Nem érthetsz, mert nem élted át, azt amit én,
nem te álltál, már annyiszor a szakadék szélén!
Élet, Csalódás,
Vad ölelésidben elepedve
Várom, hogy lecsukja pilláit a nap,
Az esti csendben megkeresve
Űzött vadként megtalálod vágyaimat.

Szívem rejtekébe zárva
Minden beteljesülést,
Várni, hogy eljöjjön az óra,
Átélni minden egyes percét.

Játszva kitárni
A szenvedély kapuját,
Megfeszülve várni
Az összes vad csodát,

Mely esténként felforralja
A csendben lüktető vért ereinkben,
Sorsunk összeforrasztva
Egymásnak ad minket a végtelenben.
,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló

info Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát. Elfogadom