Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Lehajtom fejem, többé már nem kelek fel,
Ha egy sólyom száll az ablakodba kérlek ne hajtsd el,
Utolsó emlékként küldöm neked,
Papírra égetve mennyire szerettelek.
Könnycsepp hull a semmibe,
Talán célba ér nem fáj ennyire,
Reszketek, mikor rád gondolok, érzem,
Te vagy az, te voltál, kiért éltem.
Talmud
Nagyon fájt, mikor elmentél tőlem,
Sokáig úgy hittem, ezt túl nem élem.
Megtudtam, mikor a fájdalom ért,
Mit jelent szenvedni valakiért.
Fájdalom az, amikor a szerelem ott van melletted, és te nem tudod neki bevallani.
Fájdalom az, amikor tudod, hogy mit nem szabadna érezned, és mégsem tudsz ellene semmit sem tenni.
Fájdalom az, amikor szenvedni látod azt, akiért mindent megtennél.
Fájdalom az, amikor csendben maradsz, pedig kiáltanál...
A világon mindig az a legszebb, ahol valamikor otthon voltunk.
Álom és ébrenlét közt, ismered azt a helyet? Amikor még emlékszel rá, hogy mit álmondtál. Hát én ott foglak mindig szeretni...
Tizenkét éves lehetett, amikor az apja váratlanul elhagyta a családot. Franz sejtette, hogy valami komoly dolog történt, de édesanyja semleges és szelíd szavakba burkolta a drámát, hogy ne zaklassa fel a fiát. Aznap együtt mentek a városba, s induláskor Franz a kapuban észrevette, hogy anyja lábán felemás cipő van. Pánikba esett, figyelmeztetni akarta az anyját, de félt is, hogy észrevételével megbántja. Így aztán eltöltött vele két órát a városban, s egész idő alatt képtelen volt levenni a szemét a lábáról. Ekkor sejtette meg először, mi a SZENVEDÉS.
Nyilván nem akartok holnapután férjhez menni, igaz? Egyelőre azt tanulgatjátok, milyen egy kapcsolat. Olyan ez, mint amikor ruhákat próbál fel az ember. Ahhoz, hogy lássuk, melyik áll rajtunk igazán jól, fel kell próbálnunk minden fazont, mindent méretet.
Én csak egy nőt szerettem csak egyetlen egyet, egyel sem többet és nem is kevesebbet.
Nekem egyszer adta vissza a sors amit én százszor elkövettem. Én csak egyszer fogok szenvedni, de akkor egész életemben.
Egy apám volt csak de őt elvette az Isten, gondolt egyet és csak úgy elvitte innen, nem mondta hogy miért és azt sem mondta hova, egy szót sem szólt csak megtanított az élet néha mostoha.
Egyesek azt mondják ez egy ilyen játék, egyszer kérsz és egyszer mindent visszaadsz, egyszer belédrúgnak még egyet, és egyszer segítenek hogyha elakadsz, és különben is fáradt lettem ahhoz, hogy mindig megfeleljek nektek.
Nem hittem el bárhogy mondtátok de mostmár tudom egyedül tényleg nem megy. Fejet hajtok ezért és én is beállok a sorba egy vagyok a sok közül szerencsés, de szolga.Elindulok a többiekkel fáj, de elfogadom mostmár ez a világ nem lesz olyan soha, olyan amilyennek én látni akarnám.
Egy dologban bízhatok csak, hogyha a végén számon kérik tőlem, hogy én egy igaz ember voltam és egy igaz életet éltem, mert úgyis csak akkor jössz rá, hogy mit rontottál el, mikor majd a pap előtt fekszel, és hogy kijavítsd a rossz dolgokat, nem-nem volt rá lehetőség, de csak egyszer.
Csak várd ki azt az időt, amikor rájön, hogy Te voltál neki az Igazi, és rájön, hogy Te vagy neki az Igazi...és rájön, Te leszel örökké az Igazi.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz, mikor minden véget ér!
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem!
Emlékezz, mennyire szerettél,
Mennyire fájt, mikor elmentél!
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló