Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Minő csodás kevercse rossz s nemesnek
A nő, méregből s mézből összeszűrve.
Mégis miért vonz? mert a jó sajátja,
Míg bűne a koré, mely szülte őt.
Talmud
Ha volna lelked oly rokon velem,
Minőnek első csókodnál hivém,
Te büszke lennél bennem, s nem keresnéd
Kivűl a boldogságot körömön,
Nem hordanál mindent, mi benned édes,
Világ elé s mindent, mi keserű,
Nem tartanál fel házi tűzhelyednek. -
Óh, nő, mi végtelen szerettelek.
"Egy leányka és egy pohár bor meggyógyítanak minden nélkülözést, s ki nem iszik s nem csókol, az annyi mintha halott lenne."
Ki ide ér, az többé sohse sír,
haja nem őszül, arca rózsapír, -
ó Boldogság, hadd jöjjek most veled,
míg a tündérek szigetére érünk,
hol örök fényt szitál a kikelet!
"Igaz, az asszony valóban nem a legszebb, ez így van... de hát minden férfi szép?"
„Csúnya vonás a férfiakban, hogy szégyenlik a szívüket. Ez is hiúság, ez is hamis dolog, jobb lenne ha az eszüket szégyellnék néha, az gyakrabban hibázik.”
„Az értelmes ember számára a szerelem nem vak és ha szeret, tudja kit szeret és miért szeret.”
„Ki nem állhatja a nőket? Szerencsétlen bolond! Nem tudja mi a jó!”
Az asszony nem ismer határt a szerelemben, de barátságban a férfi vezet. A nő gyakran titkolja szenvedélyét, szerelmét a férfi előtt, míg a férfi gyakrabban tetteti magát, mint ahányszor igazán szeret.
„Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi nőt, a nő férfit.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló