Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.
Talmud
Minden dolog mélyén a szomorúság rejlik, mint ahogy minden folyó végén az óceán.
Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy, most meg kevés...
A szerelem, olyan mint a fa: magától növekszik, mély gyökeret ereszt egész valónkba és gyakran tovább zöldül a szív romjain.
Viszontlátásra! Mondom és megyek...
Bennem legbelül valami remeg.
Mert nem tudom, sosem tudhatom:
szoríthatom-e még azt a kezet, amit elengedek
Magányosan alszunk,úgy is ébredünk
Mások körül magányos az életünk.
Nem élhet mindenki egyedül,
Mert különben magányosan alszunk és ébredünk.
Mindenki álmodik egyszer valamit:
Kicsit, nagyot, csodát, s gyakran valakit;
Múltat, jelent, jövőt, mi volt és mi lesz,
drága álma nem fogható semmihez.
Fáradt a tested,
Nyomja a sírhalom,
Tied a csend a nyugalom,
Mienk a könny a fájdalom.
Akartunk mi annyi jót és szépet,
De a sors életünkben,
Mindent összetépett.
Nagyon szép kis társaság volt,
Egyik léhább mint a másik.
Átgondolok minden órát,
A keserű búcsúzásig...
Nem látom a tüzet a szádon, és a füstöt sem úgy fújod most rám mint rég
Vedd könnyen, ha lenne könnyem, én biztos hogy miattunk soha nem sírnék.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló