Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Az emberek mindig a körülményeket okolják, amiért azzá lettek, amik. Én nem hiszek a körülményekben. Ezen a világon mindig azok az emberek boldogulnak, akik kinyitják a szemüket és megkeresik a nekik való körülményeket, ha pedig sehol sem találják, akkor megteremtik.
Talmud
Van úgy, hogy az álmunk nem teljesül. Olyankor helyette új álmunk lesz, amiért jobban küzdünk. Meglehet, hogy ez az álom sem teljesül, de mindig jön új és új álom. S mind közül csak az egyik az igazi, ami teljesül, amiért valóban megteszünk mindent.
Ha meghalok, ne kérdezd, hogy miért hideg a lábam, behunyom a szemem leesik az állam...:P
Elveszett az élet nem mosolygok már
Fáj a szívem belehalok tán
Hiányzol lelkem túlságosan is
Csak rád vágytam mindig is
Összetört a szívem s nem lesz többé épp
Nekem csak te kellesz miért nem érted még?
Könnyekkel küszködöm nap-nap után mert nélküled
Újra szürke a világ!
Rám mosolyogódtál s reményt adtál de elfordultál
S reménytelenségbe hajszoltál
De még mindig csak rád vágyom mert
Többet jelentesz nekem mint bármi a világon!
Arról van szó - folytatta Mari -, hogy tegnap éjjel hallottam, ahogy egy nő zongorázott. Csodálatosan játszott, ritkán hallottam ilyen szépet... ez a lány is, aki azért játszik ilyen mély beleéléssel, mert tudja, hogy meg fog halni. És én? Talán én soha nem fogok meghalni? Hová tettem a lelkem? És miért nem tudom ilyen beleéléssel játszani életem muzsikáját?
Miért tanulnád mindig, hogy mi a dal,
Minő az erdő, míg az élet elfoly.
Örömtelen poros szobafalak közt.
Hosszúnak nézed-é az életet,
Hogy sírodig teóriát tanúlsz?
Álmatlanság gyötör,
Az idegtől reszketek.
Nincs étvágyam,
Nem is eszek.
Ha szeretsz, miért nem vagy velem?
Ha szeretsz, miért szakítasz velem?
Képeid a szekrényen,
Ruháid a szekrényben.
Vidd el kérlek, vedd vissza,
Eldobni nem tudom, csak könnyeimet issza.
Nincs már erőm, rabod lettem.
De te eldobtál magadtól, feltörlő lettem.
Hiányzol, a sírás kerülget,
Veled akarok lenni,
Boldogan,
Szerelmesen,
Mint egy kisgyerek.
Miért nem vagy velem szívem rózsaszála?
Miért nem ölelsz lelkem tulipánja?
Hiányzol nekem, mint víz a száraz földnek.
Mikor látlak újra? Lássam csillogó szemeidet!
Feladlak téged, egy üresebb világért,
Feladom a boldogságot, a boldogtalanságért
Elbúcsúzom tőled, úgy hogy észre sem veszed
Nem fogod tudni miért, de hiányozni fogok neked.
Jó lenne végre szádat csókolni!
Ajkadat az ajkamon érezni, ölelésedbe simulni!
De tudom ez soha nem valósul meg hiszen te mást szeretsz!
Akkor mondd miért?
Miért öleltél, csókoltál?
Miért suttogtad mindig a fülembe:"szeretlek"
Ha te mást szeretsz!
Csak azt kérdem miért?
Miért vertél át?
Ha válaszolsz akkor én elmegyek!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló