Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ne akarj hős lenni. Maradj pártatlan és figyelmes. Az már nagyon elég.
Talmud
Már elég az is, ha ellenállsz. A világ olyan, amilyen; de áldásodat ne adjad hozzá. Ez az ellenállás lehet termékeny és nemes. mindenesetre szükséges ahhoz, hogy nyomod maradjon a világban.
Az emberről lassan lekopik minden hazugság, így a világfájdalom is. Marad a fájdalom és a világ.
Bármi legyen is a kincsed, ha kisajátítod tönkre teszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad.
Annyira szerettem a veled töltött időt hogy most fáj visszagondolnom rá hiszen több nem lesz belőle már ...csak a régiek maradtak meg nekem.
Szerelem…egy természetfeletti érzés mely egyszerre tesz gyengévé és erőssé… ettől lehetsz a világon a legboldogabb, vagy éppen emiatt a legszomorúbb…amikor beteljesül, semmi sem hiányzik, amikor pedig vége lesz, végtelen üresnek érzed magad nélküle…és folyamatosan benned vannak azok a kérdések amikre talán sosem kapsz választ…miért hagyott, el mikor mindennél jobban szerettem és soha nem akartam mást? Miért érzem még mindig úgy, hogy ő az igazi?- talán mert így van…vagy egyszerűen csak játszik velem az élet… vagy azért nem kapom vissza és hiszem ezt mert majd találkozok valaki mással, aki ugyanezt műveli az érzéseimmel, és talán örökre velem marad? Nem tudom…
Azt hiszem minden baj akkor kezdődött, amikor az ősember elkerített magának egy apró földdarabot és kijelentette: ez mostantól az enyém. Innentől kezdve birtoklásra vágytunk és azt akartuk, hogy uralkodhassunk valami fölött. Ezek az apró földterületek lassan-lassan hatalmas országokká nőttek, a hatalmas országok egyre több és több embert fogadtak magukba, de az az egy ember, aki az elején kijelentette, hogy ez márpedig az enyém és senki másé, mindig megmaradt olyannak amilyen egykor volt annyi különbséggel, hogy társakat gyűjtött maga köré, hogy mindenkit szemmel tarthasson. Hatalmat akart, uralni a földdarabját, majd mások földjét, végül az egész világot. Ma már nem az a fontos számára, hogy le tudja győzni az ellenfelét, vagy térdre tudja kényszeríteni a bolygót, hanem az, hogy akár tizenhárom vagy tizennégyszer is el tudja pusztítani a Földet, ha épp úgy akarja.
Mikor az utolsó farkas is felvonyít, magam maradok, s várom a lehetetlent...
Boldog születésnapot,vedelésben nagyot!
Ajándékban sokat és a tortából nem marad!
Nem az idő és a világ tűnt el aminek valaha lakói voltunk - micsoda tévedés! - belőlünk veszett ki valami fontos dolog. Mikén mondjam ezt el egy olyan embernek, aki nem hallja már a hangomat? Miként mondjam el mikor én sem értem, miért nem tudom megmenteni magunkat, megmenteni az egész életet? Hiszen magam is menekülni szeretnék, elmenni innen. Nem akarok itt maradni...nem akarom hallgatni a süket csendet.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló