Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Tudom, hogy az az ember sosem fog megszületni, aki tudná mit érzek, látna, amit látok vagy tudná amit tudok. És tudom mindig magányos maradok legbelül. Egyedül önmagamban világ vagyok a világban.
Talmud
- Jó reggelt, nagytiszteletű uram! Nem érzi jól magát?
Az öreg pap fáradt arcán különös, gyerekes mosoly rángott végig.
- Dehogynem, kedves fiatal barátom, dehogy is nem! Soha ilyen jól nem éreztem magamat, higgye el! Megtaláltam valamit, amit harmincöt évvel ezelőtt elvesztettem! Mintha csak magamat találtam volna meg!
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent? S mit tettem én, hogy megoldjam a titkot, a magamét? Hogy ne csak higgyem, hanem tudjam is...?
- Egyre többet gondolkodom a világ dolgain.
- Például?
- Magamon...
Téged látlak mindig magam előtt,
A varázslatos színekbe öltözőt.
Érzem simogató lágy sóhajod,
Nem felejtem mámorító csókod.
Mert halálos erő vagy, hazám, mely nem bocsát el. Minden te vagy, minden benned van. Megadom magam.
Ha mindenki más elpusztulna, és csak ő maradna életben: általa tovább élnék én is. De ha mindenki más megmaradnak, csak ő pusztulna el, az egész világ idegen lenne számomra, nem érezném magam többé részesének.
A filozófusoktól és a rendőröktől kérdezem, hogy ki vagyok én, ha elvesztem az összes iratomat és sehogy sem tudom magam igazolni?
Legolas: A végeredmény...42.
Gimli: 42? Oh! Nem is rossz egy hegyesfülű tünde hercegecskétől. Én magam viszont épp a 43-ason üldögélek.
"lelövi az orkot amin Gimli ül"
Legolas: 43.
Gimli: De ez már halott volt!
Legolas: Még vonaglott.
Gimli: De csak azért, mert a fejszém beleállt az idegrendszere közepébe!
Magam vagyok, rám hull a végtelenség,
a fák, a lombok ezre eltemet.
Olykor még fölém cikáznak még a fecskék,
nem láthat senki engemet.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló