Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Jó néha a sötétben Holdat nézni,
Hosszan egy távoli csillagot idézni.
Jó néha fázni, a semmin elmélázni,
Tavaszi esőben olykor bőrig ázni.
Teli szájjal enni, hangosan szeretni,
Jó néha magamat csak úgy elnevetni.
Sírni ha fáj, remegni ha félek,
Olyan jó néha érezni, hogy ÉLEK !
Talmud
elveszett álmok, hiú vágyak,
nincs másra szükségem csak 1 barátra.
darabokra hullik minden,
mit gondosan felépítettem.
úgy látszik ez kevés,
minden jó pillanat elvész.
barátok is egyedül hagynak,
sírok, a párnámon, egymagamban.
Képes vagyok feladni mindent és magamat Érted, majd mikor már elmúlik, észre sem veszem hogy egy másik ember lettem, de az már nem én vagyok.
A barátomnak és nekem azonos az ízlésünk. Ő engem szeret, én pedig magamat.
Hiába vagyok foglalt, mellette érzem magam a legnagyobb szabadságban, és egyben a legnagyobb biztonságban.
Rohan az idő, mint homokszemek az ember ujjai közül, úgy peregnek a percek. Gyorsan, hang nélkül. Szeretnék megállni, egy olyan ponton, ahol még biztonságban tudtam magam... Csak állni egyhelyben. Lehet, hogy hiába várok olyan csodát, amiben nem hiszek. De hiszem, hogy az élet még szebb is lehet.
Minden olyan furcsa, az élet már korántsem olyan barátságosan hívogató. Felnőni felelősség... És azt hiszem még nem vagyok elég felelősségteljes.
Ezek már csak áthúzott sorok a naplómba,
Mikor szeretettel gondolok azokra a napokra.
Mikor még szépnek láttam az életet,
S nem sírtam el magam mikor gondolatom feléd tévedt.
Ha sírtam is, csak örömkönnyek voltam azok,
Mert tudtam én neked fontos vagyok.
Aztán teltek múltak a napok,
S már nem örömkönnyek voltak azok.
A magány könnyei, mert Te azzá tettél,
Mert valaki mást jobban szerettél.
Kinek nevét szívesebben ejted,
Kinek száját csókolni jobban mered.
Mert ő fontosabb lett Neked,
S már nem érdekelt mi van velem.
Csak egyet nem értek, és kérlek erre válaszolj!
Ő miért volt jobb, miért őt szeretted jobban?!
Tán ha rá gondoltál szíved nagyobbat dobbant?!
De hát már mindegy, feleslegesek a sorok,
Felesleges minden szó, melyet mondani akarok.
Megkerestem, megkedveltem, megkedvelt és magához húzott láncokkal, megszerettem, majd én is húztam magamhoz, azt mondta megfojtom, majd eldobott. Egy hónapja nézek bambán, most mi lesz, lesz e jobb, szeretett-e egyáltalán, vagy egyszerűen becsaptak megint.
Ha itt lennél velem, én elmondanám neked, mennyire szeretlek! De nem vagy itt, ezért magamba fojtom, és erre a lapra neked leírom. Álmomból felébredve a párnára borulok, szemeim könnyesek és csak annyit kérdezek: Mért most hagyott el ? Ez nagyon rossz nekem. Ha egyet kívánhatnék, téged kérnélek, de ez egy játék mely nekem nem jön össze. Ha szeretnél, most itt lennél velem, nem valaki másnál járnál, távol tőlem. Utolsó szavam legyél nagyon boldog, de gondolj néha arra ki e verset írta, s ki a szívét örökre neked adta.
Félek és remegek az Élettől,
Tudom, hogy vár rám valami, de nem látok a fénytől.
Keresem és kutatom, hogy megleljem,
Röpke pillanat, törékeny üveggolyó mindösszesen...
Karolom magam, nyugtatom a lelkem,Szivárványt gyártok, felujjongok hirtelen.
Majd letargiába esem, elmélázok a nehézségeken,
Végül elmerülök az ismeretlen messziségekben.
Menekülök, mindenem hátrahagyva,
Hátha valaki egyszer utánam fut, engem akarva...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló