Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Látom,hogy sírsz. Könnyeid hullatod a szélben. Tudom szeretsz még ezt itt bent érzem, a Hold perzselő tűzében a csillagokat nézem. Bánatom tükröződik egy régi képben, egy fájó sebhely csúfítja arcom, az sohasem múlik el, örökre itt marad. Lángoló mezőkön, elhagyatott utcákon csak Te jársz a fejemben, mindig azt látom: Mással élvezed életed perceit. Én meg lógok a semmiben egyszer ott egyszer itt, ha jót ígér a holnap ne dőlj be! El ne hidd! Semmi jót nem fog adni, hazug szóval csábít! Tudom mikor szívek szállnak az égben minden rossz eltűnik a semmiségben, de létezik nap mikor minden nyomasztó, ilyenkor ordítom: Fáj még a szó!
Talmud
Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem bírom ki nélküled! Kérlek szoríts magadhoz s csókkal mond, hogy szeretsz!
Ugye emlékszel, hogy szép is volt, mikor annyi minden rólunk szólt,
De mégsem kerestél és el is feledtél, de mondd mitől féltél.
Csak egy pillantás mely visszatér, ilyenkor tudom, hogy még van remény
Míg élek bíznom kell, mert ez egy égi jel, még nem múlt minden el.
Álmaimban eljöttél és forrón öleltél
De kérdem én, hogy mi a valóság és tudnod kell ez mennyire fáj.

Változnak az idők, vele változok én is,
Mással voltál tegnap, de én akarlak mégis,
Ha megbántad mit akkor tettél, ne félj a mától,
Nincs baj, csak ha érzed, hogy a szíved most vádol.
Megállapította magában, hogy az őrületbe kergeti ez a nő, de ő már képtelen meglenni enélkül a szenvedés nélkül!
Tegnap megmentettem egy lányt a nemi erőszaktól.
Uralkodtam magamon.
A barátság legnagyobb próbája nem az, ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak, hanem ha neki tárjuk fel az övéit.
S végül legyőzött a varázsló. Kirekesztett mindkettőnk álomvilágából. Mindig az álmaim éltettek, de mára már nincs egy sem..
Találkoztam a szeretettel, mielőtt fogantattam volna, hiszen a szeretet teremtett, álmodott rólam és jövőt tervezett a számomra.
Találkozom a szeretettel, amikor már "nem leszek", e világból végleg holtan elmegyek?
Miért ne adna akkor újra életet a teremtő Szeretet, hiszen nem halálra szánt, hogy lettem, öröklétre akart, hogy megszülessek.
Egyszerű ember voltam, egyszerű szavakkal
Tele félelemmel, jah hatalmas falakkal.
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem.
Nevem alá pedig ezt a pár kósza sort vésettem:
Születtem 80, éltem halálomig,
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.
Muszály alkotnom nem tom mit,
Különben rabigába hajt valaki más nem tom mije,
Nem akarok megérteni és hasonlítani,
Az a dolgom, hogy alkossak nem tudom mit.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló