Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Minden várhat, csak Isten keresése és egymás szeretete nem.
Talmud
A fájdalmat és a veszteséget, mindenki ugyanúgy éli meg. Nem mindenkinek adatik meg a boldogság és a szeretet, de a fájdalomban és a veszteségben mindenki osztozik.
Azt szeretném, ha nem sírnának majd miattam, ha elmegyek, hanem örülnének, hogy voltam, és erőt adhatnék másoknak a halálommal, hogy éljenek.
Éreztem a sima padlót a térdem alatt, aztán a tenyeremen, és amikor az arcbőrömhöz nyomódott, abban reménykedtem, hogy elájulok. De nem, legnagyobb csalódásomra nem veszítettem el az eszméletemet. A fájdalom hullámai, amelyek idáig csak körbemostak, most feltornyosultak, átcsaptak a fejem fölött, lerántottak a mélybe.
És nem is jöttem föl a felszínre többé.
Az élet viharait csak úgy élheted túl, ha van valaki, aki veled kormányozza a csónakod.
Ha már úgyis a pokolba kell mennem, akkor legalább csináljam rendesen. (Edward)
Csak azért, mert… mert bizonyos fajta lapokat osztottak nekünk... ez még nem jelenti azt, hogy nem dönthetünk úgy, hogy fölébe kerekedünk a végzetünknek... egy olyan végzetnek, amit egyikünk sem maga választott.

Az a tudat vigasztalt, hogy ha már meg kell halnom, olyasvalaki helyett halok meg, akit szeretek. Nemes célért, éppenséggel. És ez azért számít valamit.
Hazudj még kérlek, játssz ma velem! Hazudj, hogy vár a nagy szerelem!
Ne jöjj el sírva síromig, nem fekszem itt, nem alszom itt. Ezer fúvó szélben lakom, gyémánt vagyok fénylő havon. Érő kalászon nyári napfény, szelíd esőcske őszi estén. Síromnál sírva meg ne állj; nem vagyok ott, nincs is halál.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló