Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
"Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki?... És mégis várod."
Talmud
„Az indulaton, az önzésen túl élt ez a törvény az emberi szívekben, a barátság törvénye. S erősebb volt, mint a szenvedély, mely a férfiakat és nőket reménytelen indulattal egymás felé hajtja, a barátságot nem érhette csalódás, mert nem akart a másiktól semmit, a barátot meg lehetett ölni, de a barátságot, mely a gyermekkorban szövődött két ember között, talán még a halál sem öli meg: emléke tovább él az emberek öntudatában, mint egy néma hőstett emléke. S csakugyan, az is, hőstett, a szó végzetes és csendes értelmében, tehát szablyák és tőrök csattogása nélkül, hőstett, mint minden emberi magatartás, mely önzetlen. Ez a barátság élt közöttünk, s ezt tudtad jól.”
„Ki tudja eldönteni hogy mit kell tenni vagy mit lehet egyáltalán tenni az életünkkel? Amikor nem tudsz dönteni és nem tudod azt sem hogy ki dönthetne, akkor kéne valaki aki odamegy hozzád és azt mondja amit senki más addig, és akkor rájössz hogy IGEN ez a megoldás. De addig amíg ez a személy meg nem talál, addig csak olyan emberekre hagyatkozol akikben nem vagy biztos. hisz kiben legyen biztos az ember ha saját magában sem az.... és ha két emberen múlik a dolog, még nehezebb a döntés hiszen meg kell egyezni, ami mint tudjuk nem az emberiség fő erénye. Pedig az érdekek, ki tudja, lehet hogy egyezőek, csak éppen mi nem látjuk azt... Csak érezzük hogy valamit muszáj tennünk mert ez így egyikünknek sem jó. És annyira erős lehet ez az érzés hogy már-már elgondolkozunk azon hogy engedjük el, felejtsük el, töröljük ki az életünkből. Csakhogy ezt a másik fél tudtára kell adni. De addig ez nem lehetséges amíg az eredeti érzést nem közöljük vele. Emiatt azt hiszem egyetlen megoldás van...a kezdeményezés.”
"A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen ez a fény idéz elő."
Ha túl nagynak tűnik a lépés, ne félj megtenni, s közben gondolj arra: egy mély szakadékon sem lehet átugorni két kis lépéssel.
"A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen ez a fény idéz elő."
Néha még az égen kereslek!
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád!
Néha még a mélyben kereslek!
Már tudom, az angyalom vagy,
És álmomban vigyázol rám!
Csak hallgatok... vége már,
Egy utolsó mondat még a fejemben jár,
Hallgatom, álmodom,
Most magunkat látom és én veled vagyok
A semmi az ember mértékegysége, mert az ember csak a pillanatban él, mely nyomtalanul elmúlik, elmúlik, mint a test, elmúlik, mintha sose lett volna.
De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását... ...Így aztán a kisherceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó!- mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kisherceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kisherceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit nem nyertél az egésszel.
- De nyertem. - mondta a róka - A búza színe miatt...
Van, mi arany, bár nem fénylik,
van ki vándor, s hazaér,
régi erő nem enyészik,
fagyot kibír mély gyökér.
Lángját a tűz visszakapja,
árnyékból a fény kiszáll;
összeforr a törött szablya,
s koronás lesz a király.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló