Mély

Kiemelt kategóriák

» Szerelmes SMS

» Születésnap

» Élet

Idézet beágyazása

Beállítás
kezdőlapnak

Facebook
csoport

iGoogle
modul

	Idézet beágyazása weboldalára »

Szófelhő

Mély

RENDEZÉS:

« Első oldal

...

Utolsó oldal »

Nem tudom, meddig ültünk ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én életemnek vége – olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel.

Talmud

Küldje be kedvenc idézetét »

Boldogság?! Illúzió... Illúzió, mely az álmokat zúzza porrá! Mely erőt ad, s végül mindent elvesz!

Szerelem ég,
Lángol még.
Majd egyszer,
Elcsendesedik,
Édes szót,
Mámorítót,
Elsöpri a kígyó,
Mérgű váló szó,
Utállak,
Könnyed árad,
Szíved hasad,
Nem tudod, miért kaptad,
Hisz nem érdemelted,
Ezt a véget,
Könyörögsz,
Megrökönyödsz,
Sír a szíved,
Mikor látni véled,
Életed értelme,
Mással tud létezni,
Csak eszköz voltál,
Ellepi elméd a homály,
Éget a könny,
Mely értékes gyöngy,
Eldöntöd:
Vége mindennek,
Szíved kitéped,
Koporsódra e szavakat vésed:
"Szerettelek
Te nem
Légy boldog, hogy ezt tetted velem,,

Te vagy a gonoszság forrása
Minden halandó csábítója
Te adtad a fájdalmat
Mely annyi szívet megszaggat
De adtad a könnyet
Mely könnyít
A bánaton
Te adtad a tudást
A Földre jutást
Te hoztad a Szennyre a szennyt
A Sötét Mennyt
Poklot, halált, rothadást
Mégis van, aki imád
Úgy tekint rád
mInd Szent attyára
Te vagy a múlt, a jelen, s jövő
Az élet röpke, gyorsan eljő
A Halál
A te sötét szívű angyalod
Sataniel, átkot szórtak fejedre
Mert megtetted, mit megkellett
Én imádlak, most is fohászkodom
Enyhíts fájdalmamon
Küld rám döghozó angyalod
Had ragadjon
Fogja meg állam
Csókoljon meg lágyan
Utolsó pillanatomban látom
Teljesült kívánságom
A Révész vezet
Tudom, kihez megyek
Sietek hozzád, Nagyuram
Tudom , nálad lesz jutalmam
Téged szolgáltalak éltemben
Téged szolgállak holtomban
Hű szolgás vagyok
Semmit nem kapok
Csak szolgállak
Dicsőítlek
S mind azért teszem
Mert te vagy a mindenem
Száműzött, Dicső Angyal!
Téged imádlak minden pillanatban
Jutalmam a vágyam
Vágyam a szolgálatom
Nászágyad férgektől hemzseg
S szavadra én már benne fekszek
Teljesen a tiéd vagyok
Tégy, amire vágyol
Drága Sátánom!

Bántó minden ,szó,
Ha az szól
Ki tudod, lelked apró rezdüléseiben,
Is a kínt felügyeli.
Füleli, mikor vagy sebezhető,
Mérges szavakat suttog, melyektő,
Könny tesz meg utat orcádon,
Lelked kíntól lángol.
Kést rántol,
Rubinvörös véred beszínezi a pengét,
Óh, oly fiatal vagy még!
S a kígyó csak kacag...
Lehunyod szemed...
Számodra nincs többé pirkadat.

Egy éjszaka,
Mikor minden lehetséges,
Ez nem vicces,
Nem nevetséges.
Az utcákon kóbor lelkek lesnek,
A boldog gyermekekből áldozatok lesznek,
A világot szellemek járják,
Az embert a sarkon túl várják.
Az erdőben farkasmeber vonyít,
Életet sirat,
melyet átok szorít.
Vámpír bújik a házak árnyékában,
Semmi jó nincs szándékában,
Szemfogai a nyakadba vájnak,
S az utca sarkán csak,
Egy száraz hullát találnak.
Rubinvörös véred,
Beszínezi ajkát,
Jelezvén ,
Komor hatalmát.
Messziről a szél,
Egy lány sikolyát hozza,
Az éjszaka szörnyeit,
Csak ez a hang vonza.
A temető éledni kezd,
Csak te lehetsz,
Ki rajta veszt,
Öntudatra ébred mind, ki holt,
Sírból kel ki múlz, mi volt.
A tükörből más arca néz,
Elfordulni túl nehéz.
Ez nem álom, ez valóság!
Már elhagyott a bátorság.
Démonokat visz a szél,
A gonoszé ez az éj.
Segítséget ne is várj,
Inkább este ne járkálj!
Csukj be ajtót, ablakot!
Szíved félelemtől zaklatott.
Bújj be az ágyba,
Húzz magadra takarót!
Ez a gonosz álma!
Vegyél be egy nyugtatót!

Nem hittem volna, hogy így végződik.
Vég?
Nem. Az út nem itt ér véget.
A halál csupán egy másik ösvény melyre mind rá lépünk.
Amikor a világ szürkeeső függönye visszagördül,
S minden ezüstös tükörré válik, akkor meg látod.
Mit Gandalf? Mit látok?
Fehér partokat, azon túl egy távoli országot mely zöld és napsütötte.
Hát, ez nem is rossz!
Nem. Nem bizony.

- Legyen óvatos, a Vacsutuk igazi vademberek, ha elfogják magának Vége.

-Ne félts engem testvér, olyan leszek mint a légy a falon, homokszem az óceán mélyén, úgy járok majd köztük mint egy láthatatlan....... Izé.

Egy emlék mely ma is fáj.
Egy szó mit itt régen itt hagytál.
Egy levél melyet nekem írtál még.
Szívem most vad tűzben érted ég.

Egy könnycsepp érted, a rég volt szépért,
a vissza sose térő gyönyörű érzésért.
Egy remény, hogy majd eljössz, s újra itt leszel.
Egy csók mellyel csak rád emlékezem.

Egy gyönyörű pillanat,
melyet elfelejteni nem tudtam soha.
Egy álom, egy égető érzés,
ami már csak egy porba hulló kérés.

Ülök a csendben és hallom a hangodat,
A tükörbe nézek, de nem látom önmagam,
Keserű szavak csak ennyi, ami maradt,
Egy keserű emlék s pár múló pillanat.
Szememből elhullik egy apró könnycsepp,
Tudom, hogy nélküled mindek sokkal könnyebb,
De belül szívemet széttépi a bánat,
Nincs egy árva szó sem, mely elhagyja a számat.
Ha te elmész nekem senki sem marad,
Ne hagyd, hogy rám dőljenek az ezeréves falak.
Te nem látod mit is élek át,
Lelkem egyetlen segélyszóra vár,
Hogy kiemelj ebből a sötét tengerből,
Hogy azt mondhassam te vagy a megmentőm.
Szeretném azt érezni újra, hogy szeretsz,
Szeretném kezemmel fogni a kezed.
Reménykedve nézek szét a szobába,
Szemem téged keres az esti homályba,
De érzem nincs több remény,
Tudom többé már nem vagy az enyém.
Hiányod széttörte lelkemet,
Most már tudom, ELVESZTETTELEK…

Nincs adat!

Bejelentkezés

Vicc ajánló