Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Németország-Portugália meccs, Hajdú B. István:

"Itt az ideje barátságokat kötni. Scolari és Ballack talán már
telefonszámot is cseréltek egymással."
Talmud
"- Magára hagytam. Most már bármi történhet vele és én megígértem, hogy nem hagyom.
- Hát… ez elég furcsa ígéret...
- Miért?
- Mert ,ha nem hagyod, hogy bármi történjen vele, akkor nem történik vele semmi. Márpedig az marha unalmas."
„Egyik nap úgy mész haza, hogy a mennyekben érzed magad,
máskor meg elbújnál egy sötét sarokba bőgni.”
„Az a feladatunk, hogy segítsük és támogassuk, nem pedig,
hogy elítéljük egymást.”
„Az ember része a világnak, az egyetemes törvények rá is vonatkoznak. Az emberi pszichikumnak is alapvető mozgatóereje az ellentétek egysége és harca. Ennek konkrét megnyilvánulási formája, hogy lelkünkben ellentétes vágyak és igények, ellentétes érzelmek, ösztönök, ellentétes vélekedések élnek együtt. Biztonságot is akarunk, de a kaland szabadságát is. Őrizzük megszokott útjainkat, és változni is akarunk. Szeretünk valakit, de néha unjuk, vagy utáljuk; esetleg másvalakit is szeretünk. Mindezt bűntudat nélkül el kellene vállalni magunkban, és sértődés nélkül el kellene fogadni másoktól. A dolgunk nem az, hogy elhazudjuk, hanem hogy egyensúlyban tartsuk belső ellentmondásainkat.”
„Kivel vagyunk elszámolásban? Rá kell jönnünk, hogy elsősorban önmagunkért felelünk, saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. Belső ügyeinkben nincs külső felelősségre vonás, büntetés vagy jutalom. Magunk ítélünk magunk felett. De ebben az ítélkezésben nem szabad értelmetlenül kegyetlennek lenni magunkhoz - így másokkal is elfogadóbbak tudunk majd lenni. Meg kell értenünk, hogy cselekedeteink, karakterünk, érzéseink, gondolataink már magukban hordják összes jó és rossz utóhatásukat. Elkerülhetetlenül végigéljük valamennyit. Ezért értelmetlen minden utólagos önkínzás és öntetszelgés: Azzal, hogy el kell vállalnunk viselkedésünk következményeit - már lezárultak a számlák.”
„Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.”
Dr. Világi Péter: „Van egy nagy kérdés: Meg tudják-e őrizni az egy-nullát?”
Verebes József: „Van egy másik nagy kérdés is: Ki tudnak-e egyenlíteni?”
„Az átélt napok, akár zsúfoltak vagy üresek, akár mozgalmasak vagy csendesek, mind egyformán átélt napok és a múlt hamujának minden tenyérben egyazon súlya van.”
„- Na?
- Az egyik azt hitte legyőzhetetlen, a másik meg hogy tud repülni.
- És?
- Mindketten tévedtek.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló