Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
"Érzem, valami sokkal fontosabbat tudnék csinálni. Igen, és erőteljesebb, erőszakosabb dolgot. De mit? Mi az a fontosabb dolog, amit ki kell mondani? És hogyan lehet az ember erőszakos azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amelyekről írnia kell? A szavak olyanok, mint a röntgensugár: ha megfelelőképpen használja őket az ember, bármin keresztülhatolnak. Az ember olvas, és áthatol rajta, amiről olvas. Ez az egyik fő dolog, amit megpróbálok megtanítani a hallgatóimnak - hogyan kell átható módon írni. De mi az ördög a jó abban, ha egy olyan cikk hatol át rajtunk, amely a közösségi énekekről szól vagy az illatorgonák legújabb kísérleteiről?"
Talmud
„A teljes igazságot kétféleképp lehet elárulni: vagy névtelenül vagy végrendeletben."
„Ahhoz, hogy elég választékos, akadémikus, ékesszóló s más ilyen tulajdonságú legyek, hiányzik a tehetségem, de ha megvolna, még szükségem lenne százötven oldalnyi körülírásra, ez a százötven oldal pedig legfeljebb azoknak a méltóságteljes személyeknek tetszenék, akik hivatottan gyűlölik az olyan írót, mint amilyen most is a legalázatosabban bemutatkozik neked, olvasó.”
„A kémia az egy olyan főiskolai tantárgy, ahol azt tanulják, hogy kettő meg kettő az tíz, vagy ilyesmi.”
„Amikor arról kérdeznek, mire van legnagyobb szüksége valakinek, hogy politikussá váljon, azt felelem: "Arra a képességre, hogy megjósolja, mi fog történni másnap, a következő hónapban, a következő évben - és utána képes legyen megmagyarázni, miért nem az következett be."”
„Aki tudja - csinálja. Aki nem tudja - tanítja.”
„Olyan vagyok, mint egy világítótorony a mocsár közepén: ragyogó, de teljesen használhatatlan.”
Mintnlyukas zsákból a lencse, úgy hulljon rátok a szerencse! B.Ú.É.K.!!!
Ezüst esőben száll le a karácsony,
A kályha zúg, a hóesés sűrű;
A lámpafény aranylik a kalácson,
A kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind
Összejönnek
A percet édes szóval ütni el,
Amíg a tél a megfagyott mezőket
Karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
Ezüst tükörből bókol a rakott fa,
A jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
Sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony
Szobám
sarkában a
békesség fája
zöld ruháján sok
ezernyi szín, alatta fénylő
melegségben a gyermeki világ
játszani hív. Játszani, játszani,
békében játszani gyermekem veled
hagy játsszam még, körültáncolom veled
a világot most, mikor mindenki érzelme ég.
Nézem a fámat és egyre jobban érzem a fenyő
illatát, töprengem azon, hogy milyen jó lenne, ha
örök maradna ez éjszakám. Csillagszórók a gallyak
csúcsán szórják a karácsony csillagát, béke csillagok
röpdöső fényei
szobámból
szálljatok
mind tovább.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló