Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Társadalmunk sajnos pozitívan diszkriminálja a bunkó hímeket!
Talmud
Szólj a szakinak, verjen ki egy túrós batyut. Legyen inkább kettő. És csőposta a csöcsödre, cunci!
Meg akarsz ölni? Tépj egy számot és állj be a sorba!
Gyakran megesik, hogy párunk szerelmét a magunkénak véljük, mint ahogy azt hisszük, hogy mozgó vonaton vagyunk, holott a mellettünk lévő vonat indult el.
Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük... A fenébe is! Mikor kezdünk már el úgy élni, hogy megértjük az élet sürgető dübörgését? Ez itt most - ez a mi időnk, ez a mi napunk, ez a mi nemzedékünk... nem pedig a múlt valamely aranykora vagy a jövő ködös utópiája... Ez itt az időnk.. akár lelkesedünk érte, akár nem. Ez itt a mi időnk még akkor is, ha gyakran kiábrándítónak, fárasztónak, unalmasnak találjuk. Ez az élet, a mi nekünk adatott... és múlik, múlik... Mi a csudára várunk hát?
Ha a helyzet értelmetlennek látszik, próbálj legalább te értelmesnek látszani
Aki jót tett hallgasson, beszéljen róla, aki kapta.
A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján.
Az ember bekötött szemmel halad át a jelenen. Nem tudhatja, hanem legföljebb sejtheti és találgathatja, mit is élt át. A kendő csak később hullik le a szeméről, és ő csak akkor, a múltba visszatekintve állapíthatja meg, mit is élt át és mi volt élményei értelme.
Nem kísérthetjük a sorsot anélkül, hogy végül meg ne perzseljen.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló