Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Ez van, amikor az ember nem tervez előre, csak hagyja megtörténni a dolgokat. Úgy eljönni gyermekkora helyszínéről, hogy maga sem hiszi, mindez vele történik, mintha egy filmet nézne folyamatosan, de nem érti, mit keres ő ebben? Miért pakolja a dobozokat ruhákkal, edényekkel, tárgyakkal tele? És csak folyamatosan a "nem hiszem, hogy én ezt csinálom" szavak formálódnak az ajkán, s a következő képben már az autópályán imádkozik, hogy autója ne adja be most a kulcsot. Végül elérkezik egy olyan helyre, amelyről csak hallott, és talán pár fotót ha látott - s megint az a furcsa érzés keríti hatalmába amikor megpillantja a városhatárt jelző táblát. Nem, ez már nem az ami volt, annak vége, most átlépve eljövendő élete helyszínének jelző tábláját csak a tájat figyeli: vannak-e hegyek? Mert ez a legfontosabb. A hegyi ember nem tud meglenni nélkülük. Emberek nélkül igen, hegyek nélkül nem. Kellenek a hegyek, mementóként. Hogy tudjam, honnan jövök, és hová tartok.
Talmud
Érezted ma reggel a tavasz illatot? Egészen a lelkemig hatolt. Újra hittem ha csak egy pillanatra is, hogy van feltámadás, van újrakezdés, itt és most, abban a pillanatban, amikor beleszagoltam a levegőbe. Ma minden más, mint tegnap volt. Még az illatok is.
És egyszer csak hangokat hallottam a fejem fölött, de nem az alacsonyan szálló repülőgépek hangját, hanem a visszatérő darvak megszokott sorára lettem figyelmes. Lám, ők is tartanak valahová. Nem céltalanul röpködnek, hanem a megérzéseik, a jelek, amelyeket figyelnek, vezetik céljaik felé.
Ma olyan jó élni... ma olyan szép az idő, a nap is másként ragyog.Ma szeretem az életem
Azt hiszed nem tudsz változtatni a dolgokon. Inkább megsavanyodsz, elfásulsz a hosszú évek alatt. Kitörni bátortalan vagy, inkább behódolsz az adott helyzetnek, semhogy felülemelkednél rajta. De ez így nem jó. Van egy pont, amikor a fásultság a kilátástalanságba fullad, kész gyötrődésként éled meg az életed. Változtatni tudni kell, akár a kapcsolatokat, akár a munkahelyet, életcélt illetően. Na nem a meggondolatlan cselekedetekről beszélek. Csupán arról a pontról, ami után csakis jó jöhet. Egy olyan élet, amilyenre mindig is vágytál. Lehet, hogy az elején nehéz lesz, lehet, hogy a kezdeti lépéseket kudarcként éled meg, de bármilyen nehézség vagy akadály szegi utad, Te fel tudsz állni, meg tudsz birkózni vele. Képes vagy rá. Én képes voltam. Most Te jössz.
Tudod mire vagyok a legbüszkébb? Rád. Azért mert kezdesz rájönni, mibe érdemes, és mibe nem érdemes energiát belefektetni. Örülök, hogy formálódsz, gondolkozol a következő lépésen, tervezel napról napra, felépíted az életed, s nem azok táborát gyarapítod, akik önmaguktól képtelenek rájönni a titok nyitjára, s tőlem várják életük problémájára a megoldást. Mindenki a saját életének kovácsa. Én nem kovácsolhatom más életét, én csak példaként szolgálhatok, hogy lehet jó. Hogy nincs minden veszve. Hogy vesztes helyzetből is fel lehet állni. Sőt! Olyan dolgokat is képes lehetsz megvalósítani, amikben eddig akadályozva voltál. Talán mert nem voltál jó helyen. Vagy nem voltál jó időben. Még lehetsz... De ehhez bátorság kell. Sikerem legyen a Te sikered, Életem legyen a te példád, de ne az én életem éld. Éld a sajátodét! Élj jól. Mert az élet szép. Csak arra vár, hogy megéld, hogy megvalósítsd önmagad.
Igen, bölcsebb lettem. Nem én akarom az életemet vezetni, hanem hagyom hogy az élet vezessen engem.
Van egy pont, amíg küzdünk. Valakiért, valamiért.Csűrjük-csavarjuk a dolgokat, hol jók vagyunk, hol rosszak, mikor mit kényszerít belőlünk ki az élet. Megpróbálunk mindent, hogy helyreállítsuk a rendet, azt a valóságot, ami tulajdonképpen nem is valóság, csak egy idea, egy ábrándkép, amibe menekülni lehet. Aztán csak nem jön el a várva vár személy, dolog, és a történések sem azok, amiket szeretnénk. És akkor megtörténik. Valahol legbelül, elpattan valami, idejét, sem tudjuk utólag pontosan, csak azt hogy megtörtént. Valahogy minden más lesz. Kinyílik a világ, eltűnnek a falak, egy édes tekintet néz vissza a tükörből ránk, és csak sugárzunk. Magunk sem értjük, mi történt, hogy történt, csak érzünk. Úgy ahogyan senki más. Azt mondjuk fájdalmas az elengedés. Tényleg az.Ez is egyfajta döntés. De itt nem az agy dönt, hanem testünk minden porcikája. És akkor megemelkedik a vállunk, sóhajtunk egy nagyot... és eljön az idő hogy képesen vagyunk megélni a napokat, minden pillanatot, nemcsak keresztülrohanni az életen. Lehet, hogy ehhez meg kell érni... élhetünk... Teljes nyugalomban. Önmagunkkal. És ez olyan jó... hálásak lehetünk, hogy volt egy pont.
Kitartani magad mellett, kitartani elveid mellett, megvédeni magad mindenféle negatív dologtól, ez a belefektetett energia kérdése. Sok-sok energiáé. De megéri... hiszen így leszel tökéletes a saját szemedben, így leszel határozott egyéniséggel rendelkező, önmagát mindenáron megvalósító ember, nem pedig olyan, aki védtelen. Vagy akivel bárki, bármit megtehet. De kinek is van joga ahhoz, hogy formálja az életed, ha nem neked? Ki lehet az, aki jobban tudja mit érzel, min mész keresztül, mik a gondolataid, mik a terveid, céljaid? Ki lehet az? Te, csakis te magad. Hát állj ki magad mellett, éld meg az életed, úgy ahogy neked jó, s nem úgy ahogyan neked mondják hogy jó lehet. Minden csak nézőpont kérdése. Ez a Te nézőpontod. A Te szemed, a te agyad, a te füled, a te tested, a te életed. Hát éld!
Az élet megtanított, hogy kibírj dolgokat. Erősséged, határozottságod, bátorságod mind jele annak a nem feladásnak, ami veled kapcsolatban másokban rólad megmaradt. Nem adhatod fel! Te mindig erős vagy! Te ezt is megoldod! Te ezt is kibírod. És felállsz, erős vagy, kibírod, még ha bele is pusztulsz, még ha szíved is megszakad. És azért, mert nem okozhatsz csalódást sem magadnak, sem másoknak. Mert az erősséged másnak erőt ad. A kitartásod mást is kitartásra ösztönöz. Megoldásaid mások életére is megoldást nyújtanak. Ezért sem adhatod fel! Akkor sem, ha az Élet olykor nehéz.
"Élni nem lehet kényszerből. Kaptad, éled, túléled. Mikor milyen hangulatban talál a következő reggel.Te döntöd el, adsz-e hálát minden egyes reggelért, azért a pillanatért amit éppen megélsz. Valaki, vagy valami, talán csak az Erő az, ami hajt téged, rugdos előbbre, mutatja az utat. S ha eltévednél, kaphatod sorra a pofonokat. És hiába mondod hogy: "Nem, nem akarom". Mert olyan nincs hogy NEM. Vagy, hogy NEM AKAROM. Amit kaptál fogadd el, ami eljön viseld el. De ne a rossz dolgokra várj. Az úgyis megtalál, ha életed könyvébe van vésve. Te csak felkészülhetsz a kihívásra. Felvértezheted magadat, égi erőket is bevethetsz ha kell. Mert arra úgysincs válasz.És akkor újra Te nyersz."

A bús magányban
ne szenvedj.
Ne sirasd az elmúlt nyarat.
Jövő tavasz után majd meglátod,
teljesen megújulva megkapod.

Ne tétováz!
Engedd be a szíved kapuján a holnapot.
A Kisvejkei csobogó füzes patak partján.
A boldogságból szívjál be egy jó nagyot.

A patak partján bolyongj,sétálj keresd,
a párodat.
A bátortalan őszi szellő engedd,
hogy csókolja meg az arcodat.

Legyél boldog.
Addig szeress ameddig élsz.
Szeress addig ameddig megteheted.
Mert nagyon hamar,
észrevétlenül elkopik az életed.

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló