Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
Nincs szebb tartalma életünknek,
Mint megszépíteni azok életét,
Akiket szeretünk.
Talmud
Ha megkérdeznéd, hogy mit nem mondtam el?
Van e még szó, amit mondani kell?
Van e még szó, kimondható?
Ha megkérdeznéd, csak annyit mondanék...

Köszönöm azt, hogy itt voltál velem,
Csak ennyi volt az életem.
Csak ennyi volt, és nincs tovább....
Tudom azt, hogy nélküled nem tudom élni az életem,
Szavakba önthetetlen az érzés,amit kihozol belőlem.
Küzdeni fogok mindenki ellen,aki kettőnk közé mer állni,
mert Benned van, ami kell nekem, mert szárnyak nélkül nem tudok szállni, szállni
Talán semmi sincs szebb a világon,
mint találni egy embert, akinek lelkébe
nyugodtan letehetjük szívünk titkait,
akiben megbízunk, akinek kedves arca
el?zi lelkünk bánatát,
akinek egyszer? jelenléte elég,
hogy vidámak,
és nagyon boldogak legyünk.
Ha én írnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét: olyan széppé írnám mint egy tündérálom, a legboldogabb te lennél a világon!!!!
Szerelmem, miért nem vagy itt velem? Életem így kész gyötrelem! Jöjj hát, s szeress, csókolj! Szerelmes szavakkal bókolj! Imádj mindig s ne csak a mai nap, mikor minden szerelmes virágot kap!
Nézz a szemembe, a szívembe látsz. Ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs. Fogd meg a kezem, ne engedj el soha, te vagy az életemben a legnagyobb csoda.
Nem tudom, meddig ültünk ott mozdulatlanul. Talán órákig. Végül a pulzusom lenyugodott, de Edward nem moccant, szótlanul tartott a karjában. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban túl sok lehet neki ez az egész, és akkor az én életemnek vége – olyan gyorsan, hogy talán észre sem veszem. És mégsem féltem. Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy átölel.
Szerelem ég,
Lángol még.
Majd egyszer,
Elcsendesedik,
Édes szót,
Mámorítót,
Elsöpri a kígyó,
Mérgű váló szó,
Utállak,
Könnyed árad,
Szíved hasad,
Nem tudod, miért kaptad,
Hisz nem érdemelted,
Ezt a véget,
Könyörögsz,
Megrökönyödsz,
Sír a szíved,
Mikor látni véled,
Életed értelme,
Mással tud létezni,
Csak eszköz voltál,
Ellepi elméd a homály,
Éget a könny,
Mely értékes gyöngy,
Eldöntöd:
Vége mindennek,
Szíved kitéped,
Koporsódra e szavakat vésed:
"Szerettelek
Te nem
Légy boldog, hogy ezt tetted velem,,
Egy éjszaka,
Mikor minden lehetséges,
Ez nem vicces,
Nem nevetséges.
Az utcákon kóbor lelkek lesnek,
A boldog gyermekekből áldozatok lesznek,
A világot szellemek járják,
Az embert a sarkon túl várják.
Az erdőben farkasmeber vonyít,
Életet sirat,
melyet átok szorít.
Vámpír bújik a házak árnyékában,
Semmi jó nincs szándékában,
Szemfogai a nyakadba vájnak,
S az utca sarkán csak,
Egy száraz hullát találnak.
Rubinvörös véred,
Beszínezi ajkát,
Jelezvén ,
Komor hatalmát.
Messziről a szél,
Egy lány sikolyát hozza,
Az éjszaka szörnyeit,
Csak ez a hang vonza.
A temető éledni kezd,
Csak te lehetsz,
Ki rajta veszt,
Öntudatra ébred mind, ki holt,
Sírból kel ki múlz, mi volt.
A tükörből más arca néz,
Elfordulni túl nehéz.
Ez nem álom, ez valóság!
Már elhagyott a bátorság.
Démonokat visz a szél,
A gonoszé ez az éj.
Segítséget ne is várj,
Inkább este ne járkálj!
Csukj be ajtót, ablakot!
Szíved félelemtől zaklatott.
Bújj be az ágyba,
Húzz magadra takarót!
Ez a gonosz álma!
Vegyél be egy nyugtatót!

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló