Kiemelt kategóriák
Idézet keresése
Idézetekben
Szerzők között
Ok
De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását... ...Így aztán a kisherceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó!- mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kisherceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kisherceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit nem nyertél az egésszel.
- De nyertem. - mondta a róka - A búza színe miatt...
Talmud
Drágám, nagyon várlak! Milyen hosszú egy nap a sötétben.......vagy egy hét?! A tűz kialudt már, és én nagyon-nagyon várlak! Ki kéne vonszolnom magamat, de ott meg nagyon tűz a nap! ....sajnálom, hogy elpazaroltam a lámpa fényét a festményekre, és a levélírásra!
Meghalunk! Meghalunk, meghalunk.....telve szerelemmel és buja vágyakkal! Bőrünk érintésével elfolyunk, mint a folyók, félelmekkel, melyeket elrejtünk magunkban, mint ez a barlang! ....szeretném, ha ezek a jelek a bőrömön lennének!
Mi vagyunk az ország, nem a térképen szereplő, a hatalmasságok nevével fémjelzett határok számítanak....!
Tudom, hogy eljössz értem, és kiviszel innen a szelek palotájába.....ez minden vágyam.....sétálni veled, és a barátokkal,.......egy ilyen helyen,.....egy térkép nélküli földön!.....a tűz kialudt már, most így írok - sötétben!
„-Piros virág, kék tüske. Piros virág, kék tüske. Bárcsak ne lennék színvak!”
„-Mond csak, ha az én helyzetemben lennél, mit tennél?
-Milyen helyzetben?
-Képzeld el, hogy a férjed vett egy arany nyakláncot, de másnak adta
oda Karácsonyra. Vajon várakoznál, hogy kiderüljön, hogy csak egy
nyaklánc, vagy pedig szex és nyaklánc, vagy a legrosszabb - nyaklánc
és szerelem. Maradnál, tudva, hogy az élet mindig rosszabb lesz, vagy
otthagynád az egészet.
-Istenem. Nagyon rosszul tettem. Bolond voltam.
-Belőlem is bolondot csináltál. Az egész életemet tetted bolonddá.”
„Sokan nem értékelik a humorom. Ha kevesebb lenne az önbizalmam, azt gondolnám nem vagyok vicces.”
„Az életnek- hála Istennek- nincsen semmi értelme. Ha lenne, akkor kényszerülnénk aszerint az értelem szerint élni. Így viszont szabadon megválaszthatjuk, megalkothatjuk a saját értelmezésünket. Én nem mondanék semmit annak, aki attól fél, hogy az élet értelmetlen. Talán azt, hogy igaza van, és hogy az milyen jó. A legjobb az, hogy mindannyian kialakíthatjuk a saját, személyes értelmezéseinket, nem kell megegyeznünk.”
„A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.”
„Az idő percekben múlik. A percek gyorsan tovatűnnek az élet egy ősvényét határozva meg, ami egy bizonyos vég felé fut. Hányszor állunk meg, hogy ezen eltanakodjunk, hogy kutassuk minden létező okát, hogy eltanakodjunk vajon mi választottuk-e ezen ősvényt, vagy csupán becsukott szemmel odasodródtunk? Mi lenne, ha meg tudnánk állni minden értékes percben mielőtt tovatűnne? Láthatnánk a gereblyék végtelen sorát, melyek az ősvényt szántják, és látnánk a lehetőségeket, melyekkel más utat választhatunk!”
Gillian Anderson (Minden létező)
„Kivel vagyunk elszámolásban? Rá kell jönnünk, hogy elsősorban önmagunkért felelünk, saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. Belső ügyeinkben nincs külső felelősségre vonás, büntetés vagy jutalom. Magunk ítélünk magunk felett. De ebben az ítélkezésben nem szabad értelmetlenül kegyetlennek lenni magunkhoz - így másokkal is elfogadóbbak tudunk majd lenni. Meg kell értenünk, hogy cselekedeteink, karakterünk, érzéseink, gondolataink már magukban hordják összes jó és rossz utóhatásukat. Elkerülhetetlenül végigéljük valamennyit. Ezért értelmetlen minden utólagos önkínzás és öntetszelgés: Azzal, hogy el kell vállalnunk viselkedésünk következményeit - már lezárultak a számlák.”
„Ha ti, fiúk és lányok ugyanúgy megszenvednétek a játékszereitekért, mint ahogy egy újszülött megszenved az első korty levegőért, akkor sokkal boldogabbak lennétek... és sokkal gazdagabbak.”

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó
Vicc ajánló